Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 821 vakban lettek legerősebb szervezetei, ahol a földmunkagmozgalmak az előző években a legerősebbek voltak -> állapitja meg Farkas Gábor tanulmánya. Kállay István -o0o~ Farkas Gábor: A Szabadegyházi Szeszgyár története /1.912*-.194-9/ /Alba'R

e

gia, 1965-66./ A Szabadegyházi Szeszgyár története az állámositástól napjainkig /194-91962/ • . /Fejér Megyei Szemle, 1966./ A két munka jelentőségét növeli, hogy a helytörténetÍráson belül üzemtörténeti igénnyel jelentkeznek. A tanulmányok jó összefoglalását adják a. Szabadegyházi Szeszgyár történetének. Megtudhatjuk belőlük, hogy Szabadegyháza Fejér megye sárbogárdi járásában önálló tanácsú község volt. Nevét 194-8-ban kapta, addig Szolgaegyháza néven volt ismeretes. A felszabadulás előtt a község 5615 k.hold határából 1577 k.hold nagybirtokosok, illetve tőkés bérlők kezén volt* A falu fejlődését a nagybirtok hátráltatta^ a lakosság megélhetését kizárólag a mezőgazdasági munka biztositotta. Ez a körülmény - elsősorban az olcfsó munkaérő vezette Kufflér Pál földbérlőt,, amikor 1912-ben kisebb teljesítményű szeszgyárat létesitett. A szerző által említett szempontok - közlekedési Utvonalak és mezőgazdasági termékeket nyújtó uradalmak közelsége - ugyancsak jelentős szerepet játszottak.a szeszgyár helyének kiválasztásánál. Az uj létesitmény tulajdonképpen csak 1928-ban vált ipari szeszgyárrá, amikor a szesz,gyártásához a korábbi cukorrépa helyett melaszt kezdtek felhasználni. A gyár évi termelési kontingense ekkor 60-80 vagon szesz volt, másfél-kéthónapos termelési időszak alatt, egyébként az év nagyobb részében csak karbantartási munka folyt.