Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.

- 796 A két műfaj hibás vegyüleset tisztázandó* vizsgáljuk meg közelebbről a frissen készitett krónikák genezisét. Túlnyomó részük felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából született összefoglaló az eltelt két évtized eseményeiről. Hogyan keletkeztek ézek

<

a "krónikák"? A szerkesztők az évfordulót hosszabb-rövidebb idővel megelőzőleg* de ci lezajlott események zömét tekintve utjólagpsan kezdtek hozzá az anyag összegyűjtéséhez, ,ami teljesen elütő módszer a modern krónikavezetés helyes gyakorlatától: az es&ményék eg.yidéjü /szinkron/, friss, folyamatos feljegyzésétől* ^Emellett az adatokat | eseményeket csak részben merithették a kortársak közléseiből, hiszen az emlékezet idestova 20 esztendő multán már erősen halványodik-, igy hát az anyag jelentős hányadát kénytelének voltak irattárakból, levéltárakból* különböző dokumentumkötebekből, országos Vagy helyi vonatkozású forrásmüvékbő.lj újságokból^ stb. összegyűjteni, ahogy ezt a monográfiairás te$zi« S^ő sem lehetett tehát árról, hogy a köztudat szolgáljon az adatgyűjtés fo forrásául; jórészt az irott kútfők s részben a közemlékezet együttesen szolgáltatták a "krónikák" tartalmát. Modern krónikáink genezisének e rövid elemzéséből is - ugy véljük- mlágosan kitűnik mind a műfajkeveredés oka és formája, mind a krónika és a helytörténeti monográfia eltérő, sajátos műfaji jellege, melyet az alábbiakban összegezhetünk. a./ A modern krónika /évkönyv/ - a jelent örökíti meg, a monográfia pedig zömmel - a multat

* /közelmultat, illetve rég*multat/. E tekintetben maga a krónikád-megjelölés használata is már eleve zavarólag hat, mivel a hajdani krónikák a múlt eseményeit rögzitettékj mig az egykori események egyidejű feljegyzésére az úgynevezett évkönyvek szolgáltak. Célszerűbb lenne ezért modern krónikáinkat *- évkönyveknek nevezni, de mivel a krónika—elnevezés közhasználatúvá vált* mi is ezt alkalmazzuk* azzal a precizirozássalj hogy napjaink krónikájának /évkönyvszerüen/ a mát kell megörökitenie-, b./ A modern krónika folyamat-osan

, ha kell, - naponként, az átélés frisseségével jegyzi fel az egykorú eseményeket és évenként ad Összefoglaló képet az egyes életviszonylatokszektorok fejlődéséről. A monográfia viszont átfogóan, lezárult korsz

akok szerint ismerteti és elemzi az adott település^ üzem, intézmény történetét. c./ A modern krónika szinte kizárólagosan az aktuális köztudatból merit, azt jegyzi fel, amiről az adott közösségben /településen, munkahelyen/ általában manapság közvetlenül tudnak. Ha' fel is használ irott anyagokat /tanácsülés! jegyzőkönyveket, tsz-zárszámádásokat, vállalati mérlegeket^ stb,/,- ezek is az illető közösségben, szűkebb vagy tágabb körben elhangzott, avagy más módon ismert, tehát aktuálisan és közvetlenül tu-