Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 7Q5 irás a népművelési feladatokat, annál inkább törekszik gazdag,- sokoldalúan hasznosítható helytörténeti forrásanyag összegyűjtéséről s megfordítva: minél értékesebb helytörténéti kútfőkké válnak a kró- ' nikák, annál eredményesebben kiaknázhatók a népművelési munkában is. Ami most már a krónikairas tudománysegitő funkciójának tisztázását illétif itt a modern krónika adott fogalmi meghatározásából /"eseménynaplókra, beszámolójelentésekre és dokumentumgyűjteményre tagolódó évkönyv**/, illetve historiográfiai hassii&sitásából kell kiinduljunk. Eszerint a jól vezetett, modern helyi krónika a helytörténet Írás pótolhatatlan forrásanyagát képező kútfő* E minőségében élesen elhatárolandó a helytörténeti monográfiától,. mely az adott település, ipari, mezőgazdasági üzem* intézmény, stb. életének, a különböző társadalmi-történeti korszakokban végbemenő, sajátos^ belső fejlődésének átfogó és komplex képét adja, az országos fejlődésbe beleágyazottan, a megegyezés és eltérés mélyreható elemzésével és feltárásával t a legszélesebb forrásanyag kritikai felhasználásával* hogy a helyi fejlődés gazdag variánsainak kimunkálásával segitse az országos fejlődés fő vonalának minél pontosabb..| hitelesebb megrajzolását* ' • A krónika ennél szerényebb, de a maga módján ugyancsak hézagpótló feladatra vállalkozik, amikor éves viszonylatban összegyűjti, s a helytörténetirás rendelkezésére bocsátja a település, munkahely élétének szektorok szerinti lényeges eseményeit,, adatait. E funkció fontosságát mindennél jobban bizonyitja az a körülmény, hogy á modern munkamegosztás állandó differenciálódása folytán a társadalom élete mindinkább kisebb közösségekben zajlik, s a krónikairas éppen e kis helyi kollektívák, "mikrotársadalmak" sorsát tudja hlyen tükrözni. Megtisztelő, de jogosan megillető szakmai szerep-megjelöléssel élve - helytörténeti kútfő tehát a krónika, de több is mint kútfő, amennyiben az összegyűjtött események, adatok alapján átfogó és elemző képet ad a település^ munkahely egyes életviszonylatainak éves fejlődéséről. Alapfokon egyesíti tehát magában a történeti adatközlést és a történeti fejlődés bizonyos mérvű átfogására és elemzésére való törekvést, igy helytörténeti k\x%X6 is, primer historiográfia is egyben . Ez a plusz azonban uem módosítja a modern krónika müfaj-szabta, alapvető rendeltetését: a helytörténetírás for-' rásanyagainak gyarapitását, A modern krónika műfaji jellegének tisztázása, a helytörténeti monográfiától való világos elhatárolása azért is szükséges, mivel a krónikairas mai gyakorlatában a kettő gyakran egybemosódik, s ez a keveredés helytelen következtetésekre ad alapot - főleg a krónikavezetés módszerének és nehézségeinek megítélésében.