Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 794si idő-.«letelte után rendeltetésszerűen a területileg illetékes levéltárba kerülnek^ ahol kutatásokat szakszerű ren deléssel és tudományos segédletek összeállításával is elősegítik. E hármas tagozódás szerves egysége a biztositéka annak, hogy a modern krónika a település,, munkahely hiteles évkönyve, ha ugy tetszik - élő lexikona legyen. IV. A modern krónikairás. helye a népmüvelésben és a történetírásban A krónikairás elvi problematikáját és módszertanát - a célkitűzésen tul - az a körülmény is alapvetően meghatározza, hogy milyen helyét foglal el a népművelésben és hogyan kapcsolódik a történetíráshoz. Ami a kérdés első felét illeti, a krónikairás mint a honismereti mozgalom szerves része alapvetően népművelései tevékenység. Népművelési funkciója kettős: a./ egyrészt fejleszti azokat, akik a.krónik.át "termelik", akik az eseményeket, adatokat kutatják^ megrostálják, ellenőrzik, értékelik, feljegyzik, majd az éves beszámolókban feldolgozzák, s a dokumentumokat összegyűjtik; b./ másrészt fejlesztik azokat, akik a krónikát hasznosítják* akik tartalmával megismerkednék: fejleszti a vezetést, hogy a település, munkahely múltját és jelenét reálisan lássa, jövőjét szolidan tervezze; segiti a pedagógusok oktató- és neyelőmunkáját, hiszen a lakóhelyismereti oktatás éppúgy, mint a hazafias nevelés bőyen meríthet a helyi krónikákból; elmélyíti és konkretizálja a történeti ismeretterjesztést; egészben véve friss erővél támogatja népünk reális, önálló t haladó gondolkodásra, tevékeny, szocialista hazafiságra való nevelését. Kettős népművelési funkcióját tekintve tehát ugy működik a krónikairás, mint komplex vevő- és adóállomás: a történelemmé vált múlt és a történelemmé váló jelen feltárása és megírása során gyűjti a haladó, cselekvő hazaszeretet energiáit, s tovább sugározza azokat a krónika megismertetése utján ifjúságunkba, népünkbe. Őrzi és továbbadja a múlt demokratikus-forradalmi örökségét, egybeötvözve azt a jelen alakuló, szocialista hagyományaival^ a jövő gazdagítására. Ugy formálja, fejleszti népünk szpcialista tudatát, hogy odaköt, odatapaszt a hazához^ s ugyanakkor egybeforraszt a népek hazájának, a nagyvilágnak fejlődésével. A krónikairás népművelési funkciója elsődleges ugyan, de csak mint "primys inter pares", mellette seramiképp sem szorulhat háttérbe a történetírás támogatásána k funkciója . E két szerep egysége és kölcsönhatása szükségszerű: minél inkább figyelembe veszi a krónika\
