Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 76 ~„ |6;1350 forint fizetést, és 300 forint lakbért /

kapott;'7l

;

$2/ Mindez nem jelenti azt, hogy ' a ".drága, sági, hullámok idején^:' mélyeknek láncolata'a századfordulóval kezdődött," a kamarai tisztviselők is he kérték volna f i.zetésük'megjavitását;'

, Az ' első

: világháború utáni, nehéz- gazdasági helyzetben^az ilyen jeli egű'kérések, létminimum'számitások, stb. természetesen megsokasodtak,' /153/'. A kamarák az^első világháború után akárcsak a különféle földhitelintézetek, vagy"fogyasztási szövetkezetek -anyagilag elerőtlenedtek. Szert fokozott mértékben vették igénybe illetéket fizető tagjaik támogatását* 1913-ban pl„ a pozsonyi kamara 5' %-os illetékkulcsot alkalmazott, 1922-ben pedig 20 %-osat. /154/' Jövedelmeik kiegészítése céljából az"eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodtak az ingatlanok, bérházak, Í stb. hozadékaira «* közüzemek jövedelmeire, állami 'támogatásra, különféle adókra, önkormányzati -hpzzrájárulásokra*' /155/ -Jelentőségüket viszont emelte az a körülmény, hogy 1920 Sután voltak felsőházi^képviselőik is. Ugyanígy volt érdekképviseletük a törvényhatóságokban,'/IS6/ •A budapesti kamara..még :az ellenforradalmi korszakban is' sokat megőrzött az előző idők Jtö^gazdaaagl; liberalizmusából, Alkalmazottai közt liberálisokkal, polgári- radikálisokkal, kései szabadkőművesekkel lehetett találkozni." Viszonylag: magas fizetéseket kaptak,' ugyanakkor gyerekeket alig neveltek. Ritka a két gyermekes tisztviselői ^salád. ! • ' A kamarai ügy törtenetének ujabb határkövét a világgazdasági válság nehéz időszaka: utáni, 1934. évi' S2Io te. jelentette*" /l57/ Hosszú, évtizedes várakozás és kísérletezés- után ismét a gazdasági életben bekövetkezett változások voltak azok, melyek a maguk -szigorúságával rákényszeritették az illetékeseket arra, hogy a,kamarák szervezetében a szükséges korszerüsitést végrehajtsák* • A törvénycikk a

1 Budapesti

1 Kereskedelmi és

1 Iparkamara választott, rendes tagjainak számat százhúszban állapította meg, míg a vidéki kamaráknál ez a szám nyolcvan volt.* Ebben is kifejeződött a budapesti kamara további elkülönülése, A budapesti kamara választott rend^b tagjainak felét a'helybeliek, másik felét a vidékiek adták.- Mind az ipari., mxnö pridig a kereskedelmi osztályban 5~5 választói csoportot alakítottak ki • A törvény szerint:» *

f

A választói csoportokat az egyes választók által fizetett és a kamarai illetek kivetéséne] számításba vett adó összegének, illetőleg egyes csoportoknál az adón kivül esetleg más ismérveknek alapulvételével kell megalakítani'* "Mindegyik csoport tizenkét-tizenkét tagot választott meg

#- /158/- A választók elkülönülésében"a burzsoázia vagyonos rétegeinek győzelmét kell látnunk a kisiparosok és kiskereskedők felett, akik - amint arról már beszéltünk, - hosszú időn át majorizálták a tőkeerős burzsoá elemeket. Ez is nagyban hozzájárult ^ahhoz, hogy a kisiparosok .az ipartestületi szervezkedés ellenére állandóan külön kézműipari kamara létrehozásáról álmodoztak s a kamarai keretekből kikívánkoztak,' Azsem véletlen, hogy a" választási megszorítások