Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 77 a burzsoá uralmat resta'uráló ellenforradalmi korszakban valósultak meg.

1 Az előző törvény szerinti bel- ás kültagok helyébe most a rendes és a levelező tagok kerültek.' Eveit te legalább 4 közgyűlést kellett tartani, • Ha.valamely kérdésben a közgyűlés és az illetékes osztály, vagy szakcsoport véleménye eltért egymástól, abban az esetben a különvéleményt is közölni kellett a hatóságokkal.' Más, lényegesebb változtatást a törvénycikk: nenT-tartalmazott, mely amúgy is csak az 1868* évi' VI. törvénycikk némely rendelkezéseinek módósitásat tűzte ki céljául

4

./158/ ' 'Minden kamara maga dolgozta ki választási szabályzatát.' A budapesti kamaránál nagy szerepe volt az ajánlási rendszer^ nek. Az egyes választókat öt kúriába sorolták aszerint^hogy milyen összegű kamara'i illetéket fizettek. A budapesti és . vidéki- besorolás között azonban voltak különbségek.: Budapesten ugyanazzá kúria magasabb illetéket szabott tagjai számára. •' A legmagasabb, vagyis ötödik kereskedelmi kúriába tartoztak' Budapesten a pénzintézetek' /amelyek a kúriára eső öszszesen 12 tagból 3 kamarai tagot választottak/, továbbá a biztositó intézetek, közlekedési és szállítmányozási vállalatok, valamint a fogyasztási szövetkezeted /amelyek l-l kamarai tagot választottak/, tekintet nélkül a rájuk kivetett kamarai illeték összegére.

1 Az i iparos osztálynál ugyanigy alakult a helyzet.

1 Itt a legmagasabb, vagyis az ötödik kúriába tartoztak a bányák, a tevékenységüket gyárszerü jelleggel űző iparosok és vállalatok' /50 alkalmazott,^vagy 100 lóerő, vagy legalább 25Ov000 pengő állótők'e/. Vidéken ugyanebbe a kúriába valamivel alacsonyabb követelményekkel is be lehetett jutni /30 alkalmazott, vagy 50 lóerő, vagy legalább I 100i*P0Q pengő állótőke.//160/ Ebből a kúriai ^beosztásból kiviláglik, hogy az uj választasd rendszer valóban a tőkeerős elemek támogatását célozta. « A kamara történetében ujabb változást a háborús évek hoztak. • A hitlerista Németországgal való szövetság a gazdasági élet terén is mélyreható átalakulásokat vont maga után.' Az-ország átmeneti területi gyarapodása is megsokszorozta a szervező és tájékoztató munkát. 1941-ben története folyamán első alkalommal megszűnt a- Budapesti Kereskedelmi és. Iparkamara autonómiája, mivel ez zavarta volna a fasiszta kormányzat e^yre totálisabb gazdaságpolitikáját.< Innen kezdve tulajdonképpen csak hivatali tevékenységet folytatott s a minisztériumok - különösen a Kereskedelmi. Minisztérium - egyszerű véleményező szerve let t .< A választott kamarai tagak helyet't az újonnan kinevezett' Véleményező Bizottság tagjai intézkedtek.- /16'1/ < A kamara kormánybiztosa vitéz Gyulay- Tibor 'főtitkár lett. A háborús gazdálkodás, a fokozódó nyersanyag-hiány és a zsidótörvények végrehajtása minden eddiginél jobban megnövelték a kamarai adminisztrációt. Kamarai feladat lett