Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

•*% 75 Ugyancsak ebben az évben került sor a hites revizorok intézményének

1 megalkotására.j A revizorokai előzetesen kamarai vizsgának vetették áláv /142/ A kamara hivta életre a fizetésképtelenség terén fennállott lehetetlen^állapotok megváltoztatása érdekében az" Országos- Hitelvádői Egyletet, • /1.43/ ; Az egyre nagyobb méretekben folyó' külkereskedelmi ügyintézés a kamara exportirodájának- létesítését eredményezte.- /144/.-A kamara munkatársai az elsp világháború előt^ 'tin'él jóval nagyobb mértékben vették ki részüket a különféle gazdasági bizottságok munkájából*- /145/ 'A régi állapotokhoz képest változást jelentettek a főváros, vagy más néven községpolitikai- ügyek. /146/ A kamara kezdeményezésére alakult meg az Ipartestületek Országos Központja.' /l4?/ 'Végül a kamarai kerület béli iparosokkal és kereskedőkkel való állandóbb és intenzivebb érintkezés megteremtése érdekében felvilágosító éa panaszirodát kellett felállítani.

1 A ' kamara szervezetéről szóló egyik későbbi fejezetben az oazr tályok munkájával is behatóbban fogunk majd foglalkozni. 'Itt mindössze azt óhajtottuk bemutatni, hogy a gazdasági % életben bekövetkezett változások hogyan hatottak többek közt á Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fejlődésére is. 1 A

( Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területi illetékessége az ország uj határai következtében csak annyiban^módosult, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fejér megyék, továbbá^Budapest főváros ,• Kecskemét ás- Székesfehérvar törvényhatósági városok mellé csatlakozott a régi kamarai kereteiből kiszorult ' Hont^Nógrád megye is,- /148/. Az uj körülmények^közt megduzzadt adminisztrációnak megnövekedett kamarai létszám felelt meg. • Az - ellenforradalom első évében, 1920-ban az elnökségről lemondott, majd- rövidesen meghalt Lánczy* Leo»- Utóda az elnöki székben Belaftiny. Artúr bornagykereskedő lett.' Az ipari alelnök Marton' Gyula, a kereskedelmi alelnök Bittner- János.' Az uj főtitkár- Szávay; Gyula.' A kereskedelmi osztályon most 22 beltag es 24 kültag, az ipari osztályon 23 beltag és 24 kültag tevékenykedett. Az állandó- alkalmazottak listája a háború előtti korhoz képest nemcsak létszámban, hanem beosztásban is differenciált képet mutat. A háború előtt a tisztviselők száma 14 fő volt,, melybe beleszebnitott a titkár, a segédtitkár, az

: irodalgazgató, a két jegyző, a fogalmazó, a" könyvtárnok, a hat irodatiszt és a segédtiszt,' /-14-9/- Ezz el szemben most a tisztviselői garnitúra a következő képet mutatta:

1

^ fogalmazási szakban volt 21 alkalmazott, az árumin• ta vásárnál 3, a segédhivatalban 18, a kezelők és másolók száma '20, végül a» "házi rendtartók"-é 13, összesen- tehát •79 f ő.' /1-50/ \*i A kamarai személyzeti változásokba nyilvánvalóan belejátszottak az uj» "keresztény - nemzeti" kurzus követelményei is.- A kamarai személyzet a szabad pályán működők csoportjához tartozott, de az 1878 óta meglévő nyugdijszabályzat értelmében minden állandó kamarai tisztviselő • biztos existenciának számított,' /151/ « A fizetések viszonylag magasak voltak. 1878-ban Liebstein Zsigmond irodaigazga-