Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Maksay Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján: Maksay Ferenc főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán / 749–756. o.
753 > Az egykori várat eddig csak képes ábrázolásokból és az időről időre készített leltárak leirásából ismertük. Most, az évforduló közeledtével a pécsi Janus Pannonius Múzeum már évek óta végzett ásatásokat a helyszinen és lassan napvilágra kerül a külső és belső vár eddig sok nem ismert részlete is. A 5-5 méter magas* és a XVI. században korszerű haditechnika szabályai szerint sarokbástyákkal megerősített várfalak nem kőből'épültek, sőt még a bástyák sem mindannyian. Szigetvár spvényfálainak,/ a külföldiekhez viszonyitva szegényes magyar erődök jó ré-széhez hasonlóan, vaskapcsokkal egybekötött, vesszőkkel átfont gerendázat volt a gerince. Ennek közeit földdel töltötték kii persze réseket hagyva az ágyúállások számára, külsejét pedig agyaggal tapasztották be- A fal- és bástyarendszert árkok* sáncok egészítették ki, és mesterségesen felduzzasztott tengernyi mocsaras viz vette körül. A vár* meg a. hozzá csatlakozó város, ahogyan neve is mutatja, szigetszerűen emelkedett ki ebből a vizrengetégből. És magának a várnak katonai felszereléséről, katonái létszámáról tudunk-e közelebbit? A teljes felkészülés után ötvennél több ágyú, 24-00 ágyúgolyó és 800 mázsa lőpor volt raktáron. Mindezt pedig több mint 2000 főnyi őrség vette kezelésbe,. A harcosok főként a hódoltság területéről menekült szegény nemesekből és a részben ugyancsak török uralom alá került Zrinyi-*birtökok jobbágyaiból kerültek ki. Nagyobb részükben magyar«, kisebb részükben horvát családneveket viseltek, a Zrinyiászból is jól ismert Juranics, Deli Vid, Szecsődi nevekkel is találkozunk köztük. Szigetvár a Dél-Dunántúl és az egész nyugati országrész kulcsa volt. Szigetvárnak est a jelentőségét a törökök is ismerték, hiszen gyakran előfordult, hogy a f ;.szlgetvári őrség sikerrel akadályozta meg az oszmán sereg drávai átkelését. Hányszor esett meg az is, hogy a magyarországi hadjáratból foglyokkal és zsákmánnyal megrakott török csapatokat az országból kivonulóban hátbatámadták a szigetvári katonák. Ez a magyarázata annak, hogy amikor az agg Szulimán szultán 1566-ban azzal akarta a koronát életére feltenni, hogy még egyszer megpróbálja Bécs meghódítását, akkor mindenekelőtt Szigetvár megostromlását vette célba. Hiszen Bécs ellen nem indulhatott volna ugy el, hogy a török sereg hátában, magyar kézen hagyja ezt a hatalmas várat. Az egykorúak által százezernél is többre becsült török sereg koratavasszal indult el török földről, és nyár elején ért Magyarországra,
