Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Maksay Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján: Maksay Ferenc főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán / 749–756. o.

-í 754' -I Egyik része keletnek kanyarodott, hogy a Kerecsényi által védett Gyula várát hóditsa meg, másik része pedig a szultán vezetésével egyenesen Szigetvár felé vonult. A támadóknak igyekezniök kellett, mert a felvonulás sokáig tartott, a tényleges hadműveleteket pedig legkésőbb októberben, az esős időszak beállta előtt be kellett

;

fejezniök. Eredmények elérésére ezek szerint mindössze néhány hónapjuk volt. Végvárainknak jutott a feladat, hogy ez alatt az idő alatt az ellenséget feltartóztassák, s igy a hátország népét a további pusztítástól.*, foglalástól megmentsék. Ezt a szerepet kellett vállalnia Szigetvárnak

1 is. 1566 áprilisában már világosan látszott, hogy a vár nem kerülheti el az ujabb ostromot. Ekkor irta Zrinyi az özvegy nádornéhoz az előttünk fekvő levelet: "A nagy Isten nevében bezárkózom Szigetbe, hogy hűséggel, állhatatosan és vidám orcával, vérem ömlésévél és, ha a sors ugy hozza, életem elvesztésévél is szolgáljak a jóságos Istennek, ő szent császári és királyi Felségének, a keresztény közösségnek és végső romlásra jutott édes hazánknak." Közbevetőleg megkérdem: Miért vállalta Zrinyi a Szigetbe való bezárkózást, miért nem inkább azt a módot választotta, hogy a védelmet helyettesére bizva, ő külső csapatokkal igyekezzék az ostromlott várat felmenteni? Tiz évvel korábban, tudjuk, igy mentették fel a török ostrom alól Sziget várát. 1.., Történelemkutatásunk erre a kérdésre a következő választ tudja:adni . A császári sereg Szigetvár ostroma közben felgyülekezett Győrnél azzal a céllal, hogy ha a szultán tovább folytatja útját Becs felé, akkor szembeszálljon vele. A magyar.törvények szerint ennek a hadseregnek, amelyet '. az egykorúak 70.000 főre. tesznek, a dunántúli.; főkapitány kellett volna, hogy a vezére legyen. A bécsi, haditanács azonban császári tisztekre bizta a vezetést, Zrinyi pedig nem vállalhatta azt a méltóságával össze nem férő megaláztatást, hogy ebben a seregben alantas beosztással beérje. Számára valóban nem volt más megoldás, mint bezárkózni Szigetbe és életra-halálra vállalni a védelmet. Nézzük most már tovább az ostrom alakulását. A török sereg útjáról és az ostromról kémek jelentéséi, elfogott törökök vallomásai, szemtanuk elbeszélése nyomán több levél is beszámol. Szálai Benedek augusztus 8-án egy elfogott török pribék vallomása alapján irja: "A török között az a hire, hogy azt mondja török császár: vagy meghal, vagy Szigetet megveszi, addig el nem hagyja." Legelőbb a gyengén megerősített Újváros esett áldozatul a támadóknak. Az Óváros bevétele már 16 napig tartott, és szörnyű áldozatot követelt a töröktől.