Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Maksay Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján: Maksay Ferenc főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán / 749–756. o.
Miklós, ellen annak földerítésére; igaz-e az, hogy Zrínyi egyházi birtokokat tart saját fennhatósága alatt, és semmilyen erőszaktól nem riad vissza, hogy jövedelmeit fokozza? A vizsgálat megállapította, hogy mindez igaz. Az egyszerű jobbágyfalvak birái által tollbamondott sérelmeket olvasva,, megdöbbentő sora tárul elénk az erőszakoskodásoknak. Ugyanakkor a vizsgálat nem tagadhatta, hogy a pénzt Zrinyi nem magának tartotta meg, hanem abból fizette katonáit és a vár erődítési munkálatait. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben>;a majdnem király-nélküli korszakban a főurak szinte mindnyájan ugy gyarapították hatalmukat, ahogyan Zrinyi is tette* Ezzel együtt 'járt még, hogy mindazok a parasztok, jobbágyok, sőt mezővárosi polgárok is, akik korábban a király védelmét élvezték, most a nagyurak fennhatósága alá kerültek. Valósággal rablólovagoknak mondhatnánk néha ezeket az egykorú főurakat. A különbség esak abban mutatkozik meg közöttük, hogy a saját birtokuk népét mennyire védték,-mennyire óvták külső és belső támadó ellen. Vagyis, hogy annak az uj kötelezettségnek, amely a Mohács utáni évtizedekben szakadt a nagybirtokosokra,, mennyiben voltak hajlandók eleget tenni és mennyire tudták a rájukbizott népet megvédeni. Az a megyényi nagyságú birtok, a rajta fekvő hozzávetőlegesen 700 jobbágyportával, amit Zrinyi oly kiméleolen eszközökkel összeszerzett, jövedelmei java részével honvédelmi célokat szolgált. Nem ugy, mint más garázda urak esetében. A másik, ami a horvát bánt sok nagyúr társától megkülönböztette, az volt, hogy saját jobbágyaiért minden áldozatra készen állott. "Minthogy a mi védelmünk alatt állnak, kötelességünk mellettük kiállni" - irta egyik levelében. ínségre jutott vidékeknek nem egyszer osztatott élelmiszert, menekülteknek szállást, s előfordult, hogy maga indult fogságba esett magyarok kiszabadítására. Zrinyi 154-3 óta Horvátország bánja volt, Hogyan és mikor lett Szigetvár kapitányává? A báni méltóságot Zrinyi nem sokáig viselte. Bizonyára a kincstár kellő anyagi támogatásának hiánya, a bánság hatáskörének csorbítása és különféle személyi ellentétek vezettek odáig, hogy 1556-ban visszaadta a megbízást. Tényleges hatalmat 1562-ben, illetve 1564ben kapott újra a kezébe, amikor szigetvári kapitánnyá, majd a dunántúli hadak főkapitányává, generálisává nevezték ki. A dunántúli főkapitány feladata lett volna az ország nyugati részének védelmét egységesen irányitani. Nézzük most talán magát Sziget várát. Ismerjük egykori erődítményeit, védelmi berendezését?
