Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Maksay Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján: Maksay Ferenc főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán / 749–756. o.

- 751 kincstár. 1552 végén Zrinyi a kétségbeesés hangján irja a nádornak, hogy hiába küld kérvényt kérvényre őfelségének, nem kap pénzt, katonái fizetetlenek, ő maga teljesen tehetetlen, E pénz körüli huza-vonákon tul, részben ezek mögött, alapvető érdekellentétek is lappangtak a hadvezér és Bécsben székelő királya között, Ferdinánd ugyanis távol a hadszintértől, udvarát és közvetlen tartományait biztonságban érezve örült| ha a törökkel bármi áron fegyverszünetet köthetett, s az ilyen egyezségeknek pontos megtartását követelte volna a magyar végváraktól. Hadd olvassam fel Zrinyi frappáns válaszát, amit az uralkodó egyik leiratára küldött Bécsbe, és amelyikben Béccsel szemben a magyar álláspontot rögzitette. !t

Mi mindig hűséges és engedelmes alattvalói vagyunk Őfelségének, Őfelsége minden parancsát teljesíteni törekszünk, a fegyverszünetet is igyekszünk megtartani. De a török portyázások nem szűnnek, az embert és a jószágot egyre rabolják. Nem akarunk mi a béke megkötésének akadályai lenni, de méltányosnak Ítéljük, hogy ami a töröknek szabad, Őfelsége azt nekünk is engedélyezze." Ezek után fel kel tennem a kérdést" ha az udvar nem tudta anyagilag segíteni /talán nem is akarta kellően segíteni/ a magyar végvárak harcát, miből teremtette elő Zrinyi a katonaság költségeit? A hadviselés sokszázezres költségeinek jelentős részét saját birtokaiból és jobbágyai szolgáltatásaiból kellett előteremtenie. Észért aztán, akárcsak más nagybirtokos társai* megannyi renaissance nagyúr, o:sem volt válogatós a birtokszerzés eszközeiben. Muraköz hatalmas csáktornyai uradalmát például olymódon szerezte meg magának, hogy sereggel támadt az öreg Keglevich Péterre, ifjúkori támogatójára, akinek pedig nem egy jogcíme volt az uradalom kézbentar- . tására. Zrinyi mégis magának adományoztatta az egész birtokot, főleg a kincstár 50.000 forintos zsoldhátrálékára való hivatkozással; mivel pedig Keglevichet sikerült foglyul ejtenie, szabadonbocsájtása fejében ujabb vár átengedését követelte, s kapta meg tőle. Nem volt ilyenkor része kíméletben a jobbágyoknak sem. A szegény csicsói parasztok haramiáknak nevezték Zrinyi katonáit, amikor ezek, mint a tanuvallatások itt előttünk fekvő jegyzéke felsorolja, 1557ben csupán ebből az egyetlen faluból 110 kepe gabonát*, 39 szekér szénát £ 210 marok lent, 100 fő káposztát, több mint 100 tyúkot, továbbá nagyszámú fejszét, kapát és más munkaeszközt vittek magukkal. :.:.. Az előbb az iratokat lapozgatva kezünkben volt egy iratköteg, azt hiszem erre is rá kellene térnünk. Az 1560-as években az udvar vizsgálatot rendelt el Zrinyi