Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Maksay Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Szigetvár ostromának 400. évfordulóján: Maksay Ferenc főlevéltárossal beszélget Benda Kálmán / 749–756. o.
- j?50 ;..; ;; hogy féktelen oligarcha volt, ahogy a kortárs Forgách Ferenc irja? V a gy azoknak van igazuk - köztük Szigetvár monográfusa Németh Béla is ezt vallja ->, akik feddhetetlen lovagot láttak benne? Zrinyi életének, Szigetvár védelmének ezek a kevéssé ismert és vitás kérdései hoztak bennünket az Országos Levéltárba, hogy Maksay Ferenc dr.^kan didátus, főlevéltáros segítségével az egykori iratokból keressük a választ, hiszen a Szigetvárra és hősére vonatkozó forrásanyag jelentős részét ebben az intézményben találhatjuk meg. Magyar és horvát levéltárakban őrzött' oklevelek alapján a Zrinyi család történetét a XII. századig követhetjük visszafelé, addig az ideig, amikor az ősöket az Adria-menti Brebir váráról még Brebiri grófoknak nevezték. Ettől jóval északabbra, de még ugyancsak Horvátország területén feküdt Zrin vára. A család az utóbbit 13^7-ben kapta meg Nagy Lajos magyar királytól, ettől az időtől nevezte magát Zrínyinek. Zrinyi Miklós, a szigetvári hős 18 éves volt, amikor a mohácsi katasztrófa bekövetkezett. A csatában esett el egyik bátyja is, az ősi birtokok nagy része most esett áldozatul véglegesen az ellenséges hóditásnak. Nem csoda, ha Zrinyi ifjúkorától fogva könyörtelen ellenségévé vált az oszmán hatalomnak. Alig 21 éves volt, amikor 1529-ben Bécs védelme körül szerzett érdemeiért a német császár már ajándékokkal tüntette őt ki. Számos jelentés, levél maradt ránk fényes harci sikereiről. Egyik a Dráva-menti harcokról számol be, a másik a Csurgó körüli küzdelmekről. Itt van előttünk pl. Zrinyi 1562-ben kelt latinnyelvü levele a nádorispánhoz, benne a monoszlói csatáról irott beszámolóval. Arszlán pasa szandzsákbég mindenfelől összevont csapatokkal erődöt akart emelni a Dráva-parti Monoszlón. "Az épülőfélben levő erődöt földig leromboltuk - hangzik Zrinyi beszámolója -j árkait feltöltöttük, az odahordott faanyagot mindenestől felégettük és mindnyájan épségben keltünk át a Dráván, szerencsés győzelmet aratva." Vajon kapott-e Zrinyi támogatást az uralkodóból, Habsburg Ferdinándtól, a török elleni harcokhoz? A Habsburg uralkodó nem takarékoskodott elismerő szavakkal, jutalmakkal; 154-3-ban Horvátország bánjává nevezte ki Zrinyit, ahogyan a kinevező iratban mondja, "indíttatva hivének vitézségétől, talpraesettségétől, és mert értesült a hadviselésben való tehetségéről és diszciplínájáról, amelynek Zrinyi nem egy tanúbizonyságát adta." Az anyagi támogatás körül azonban már bajok voltak. A bánnak ugyan évi 1000 forint fizetés járt, ezen kivül pedig 600 könnyű lovasnak és 4-00 gyalogosnak a tartására 3000 forint, ebből a zsoldból azonban alig kapott valamit kézhez. Fél évvel báni kinevezése után panaszkodik a királynak, hogy 1000 lovasából 600-at a maga pénzén tart. 1546 márciusában már másfél évi összeggel tartozik neki a
