Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 71 a Gyapjuközpont, a' Pamutközpont, a Kenderközpont, a' L'eiiApari Központ, a Zaákbizottaág, az' Olaj- es

; Zairipari' Központ, az Ujságpapirközpont, a Takarmányközpont, a' Burgonyaközpont, a Körpaközpont, a Cukorközpont, a Kávéközpont, az> Országos Zöldség-,' Főzelék- ea Gyümölcsf orgalmi* Rt é , a' Népruházati Rt. , a- Hadi' Szénbehozatali' Rt., a< Szánbizottság, a> Bőrközpont, a Gépszij elosztó, Bizottság, a Faértékesitő. Hivatal, az

: Ásványolaj ipari' Szövetség.' Megalakult az- Országos Közélelmezési' Hivatal.- Árvizsgáló bizottságok születtek, napirenden volt a rekvirálás, ármaximálás, hadikölcsöntegyzés stb.

1 A háború elvesztése fokozta az amúgy is végletekig kihasznált gazdasági elet leromlását.- Ilyen előzmények ^után tört ki az őszirózsás forradalom, mely egyszeriben véget vetett a- háborús szenvedéseknek. 1918 novemberében a budapes- ti- kamara ügyvezető titkára, mint kormánybiztos rögtön megkezdte a különböző háborús gazdálkodási* központok evekig elhúzódó felszámolását .- /12-3/, Az ipar főproblemáját a háború alatt a nyersanyag beszerzése és szétosztása alkotta.- S nehézségekkel a. kamarák is küszködtek.. A hadbavonultak segélyezését a budapesti kamara a kisipari segélykuratóriumon keresztül látta el.' /124/ A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után a

1 Budapesti

1 Kereskedelmi ssi Iparkamara bejelentette a tanácshoz való csatlakozását • • /125/. 1919. március 21-én - mint ismeretes- kikiáltották a Tanácsköztársaságot., A proletárdiktatúra rögtön, megkezdte a kamarai intézmények felszámolását., Joggal látta ugyanis- bennük a polgárság, osztályszervezetét, a. kapitalizmus és a-magántulajdon egyik bástyáját.. Az 1919. április 4én- meg-jelent, ,40/1919. sz. népjóléti népbiztossági-határozat a- Budapesti, Kereskedelmi és Iparkamara, majd az április 17én-. kiadott, 58.234/19l9#sz. rendelet a többi, kamara felszámolását rendelte el.A liquidálás lebonyolításával a budapesti kamara- egyik idősebb titkárát,; Hoífer Már'tont bizták meg. */lv&6/ ,-A liquidálás azonban a Magyar. Tanácsköztársaság rövid ideig tartó fennállása miatt csak- kis•részben valósulhatott meg.-. A kamarai- tisztviselőkből alakított liquidáló bizottságok, itt, is, mint vidéken azon munkálkodtak,- hogy a kamarai intézmények vagyonát, ingóságait, személyi állományát mentsék.

1 így akarták a proletár-diktatúra- idejét átvészelni.- En-^ nek ellenére,, történtek. Igen- jelentős kezdeményezések^ A- kamara könyvtárából és' archívumából pl.

( Varró István'vezetésével, megalakult a. "Magyar Közgazdasági Könyvtár, és; Archívum", a volt, Központi, Gazdasági. Levéltár, a' a, Magyar, Országos; Levéltár jelenlegi; -IV..• osztályának- őse és előképe., /127/. Á- Kamarák, Közös, irodája, viszont, mely, az 1-916" óta, mükodő Vidéki- Kamarák- Központi, Irodájából nőtt' ki, és a

; Vámpolitikai Központ a proletárdiktatúra alatt szervezetileg lényedében változatlan formában- működött., /118/ .Figyelemre méltó „emlé»ke ennek az- esztendőnek a kereskedelmi-és iparkamarák újjászervezéséről készült nép-törvénytervezet, mely még a proletárdiktatúra előtti hónapokban készült el.

(

E tervezetben ve-