Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 72 tődött fel legelőször a kamarai szakosztályok szervezésének gondolata. • A tervezet Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter utasitására készült* A kamarai választások demokratikusabbá tétele erdekében, továbbá a kiterjedtebb tevékenyság elősegítésére üzemkategóriákat' /pénzintézeti, nagykereskedelmi, gyáripari, kiskereskedelmi, kis- es kézműipari szakosztályokat/ óhajtott felállítani, melyek valóságos szak kamarákká nőtték volna ki magukat.' /129/ X X X A Magyar Tanácsköztársaság leverése után hatalomra jutott ellenforradalom visszaállitotta, ma jd a mag a mód j án ujj aszervezte a kamarákat, mégpedig a kereskedelemügyi miniszter 67>010/192G.sZo törvénytervezete alapján. Tekintettel arra, hogy 1868 óta ez volt az egyik olyan tervezet, melyet az illetékes szakminisztérium készitett, fontos eseménynek számit még akkor is, ha elképzelései alig mentek at a gyakorlati áletbeo • /130/ Amint azt az eddigiek folyamán láthattuk, a kamarai intézmény mindig függvénye volt a. gazdasági életnek.' A jobbágyfelszabadítás után eltelt fél évszázad alatt a Budapesti, Kereskedelmi és Iparkamara munkája pl.mélyságében és szélességében csak lassan, fokozatosan változotto Ez a korszak a gazdaságpolitika terén olyan müveket alkotott, melyek évtizedekre szóltak és csak ritkán módosultak.; Áll ez a gazdasági jellegű törvényhozásra, az adórendszerre, a külkereskedelemre, vámpolitikára, stb. -Az ipar sem ismerte még a későbbi idők szövevényes iparjogi problémait.' Ilyen körülmények között a kamarai adminisztráció is meglehetősen szerény keretek közt mozgott.- Az első világháború kitörése mindezt egyik napról a másikra megváltoztatta., Az állami beavatkozás elérte a maximumot s a kamarákra olyan uj feladatok háramlottak, melyek személyi állományukat-megháromszorozták. A forradalmak leverése utáni,' uj határok közé került, Magyarország átvette a háború súlyos örökségét. ..Szart a kamarák munkáját sem lehetett többe az. 1914, előtti keretek közé,,viszszaszoritani.. Az ^ország gazdasági önállóságának megvalósulása , területi megkisebbedése, a pénz inflációja, a nyersanyaghiány, a szanálás mind-mind olyan uj tennivalókat róttak a gazdasági- intézmény ékre, melyek miatt azok munkájukat a háborús időkben kialakult, megduzzadt létszámmal voltak kénytelenek tovább folytatni., /131/ 1 S ha mutatkoztak is a gazdasági életben olyan tendenciák, hogy annak legfőbb irányítása változatlanul a. minisztériumok kezében maradjon, a Budapesti Kereskedelmi és, Iparkamara mindig módot talált a beavatkozásra.- Előnyös helyzete tovább növelte a közte és a. vidéki kamarák közt régebben' is meglévő különbségeket. /132/ 'Példának megemlítem,, hogy a, Triahoni-béketárgyalasok előkészítésére ' es a Magyar Nemzeti Bank alapítására vonatkozó előterjesztőé-