Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.

- 724 > A község társadalmának gerincét kitevő parasztságon kivül számottevő ipari foglalkozású lakossága is volt Tótkomlósnak, az; 1930-as adatok szerint a lélekszám 1316 %-a

. /Keresők és eltartottak együtt 1530-an, ebből 284 önálló m'aster, közülük 175 segéd nélküli), 110 egy-két segédet tárté,-'19 három-öt segéddel, összesen 299 iparossegéd és ipari munkás, valamint 72 tanonc volt a községben,/ 9-iO %-ra rúgott a kereskedelemben, közlekedésben, közszolgálatban, értelmiségi pályán dolgozó, egyéb kispolgári elemek száma. /?/ ' : ' ' ' ; 1 Tótkomlóson jelentősebb üzem nem működött.,, iparának szintje csak néhány vonatkozásban haladta meg a kézművességi nívót. Az ipari objektumok között első helyen a Pjpis-testvérek gőzmalmát kell megemlíteni, amely évi 420 vagonos teljesítőképességével az ebben az iparágban országosan fejlettebbnek mondható Békés megye malmai között az ötödik helyet foglalta el, a nagy békéscsabai és orosházi malomüzemek után. /8/ A Pipis-malom állandóan 40-45 munkást foglalkoztatott. A község két kisebb malma /a bérbeadott régibb és az ujabb községi gőzmalmok/ 8-10 emberrel dolgozott mindössze. Szezonban 25 munkást alkalmazott a Tótkomlós! Kender- és Lengyár, amely egy kisebb kenderkikészitő telep volt csupán, /9"/ Uj szint, az egész Alföldön addig ismeretlen iparágat és munkaalkalmat jelentett Tótkomlóson is az 194l-ben megindított német olajkutatás. A Magyar-Német Ásványolajtermelő Rt. /MANÁT/ a Tótkomlós és Kaszaper közötti területen végeztetett feltárást, és 1942-43ban sikerült is eljutnia a kismértékű olajkitermelésig, 1943-ban a kitermelést és a további fúrásokat a veszélyes földgázkitörések és a gáztulnyomás miatt leállitották, a jórészt Tótkomlósról felfogadott munkásgárda /kb. nyolcvanan-százan lehettek a községből/ zömét azonban egyenlőre nem bocsátották el, a karbantartásnál, anyagtárolásnál továbbra is foglalkoztatták őket. /1Q/ A felszabadulás előtti Tótkomlós arculatának nagyon fontos vonása, hogy a község keletkezésétől fogva túlnyomórészt szlovák.anyanyelven beszélő lakossággal rendelkezik. 1930-ban a népszámlálás adatai szerint a község össznépességének 80,3 %-a volt szlovák anyanyelvü, s ez 8954 személyt jelent, /ll/ Tótkomlós a dél-alfoldi szlovák népcsoport leghagyományŐDZŐbb települései közé tartozik. A nemzetiségi mozgalmak, szervezkedések a kulturális csoportosulás formájában jelentkeztek, az erőszakosabb formáktól mentes, de mégis hivatalosan előmozdított magyarosítással szemben. A saját kultúra és anyanyelv megőrzését, ápolását szolgáló műkedvelő együttesek, énekkarok fontos szolgálatot i tettek az iskola és a közigazgatás magyarosító manővereivel szemben. Számottevő szerepé volt a szlovák jelleg megőrzésében az evangélikus egyháznak is. Az uralkodó osztály a közigazgatásban, az állami szervek és intézmények személyzetében részben máshonnan a községbe helyezett magyarokkal is erősíteni kívánta helyi bázisát. Tény, hogy a