Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.

725 társadalmi ellentétekhez, az osztályok szembenállásához mérve a nemzetiségi probléma nem .jelentett döntő kérdést a községben

. Az egyes társadalmi osztályok és rétegek viselkedését elsősorban az osztályhelyzet szabta meg; a szűk körben, mesterségesen élesztett nacionalizmus a tömegekre nem tudott hatni, még átmenetileg is csak néhány embert ragadott el. A község politikai és mozgalmi múltja a Tanácsköztársaság időszakától fogva méltó a Viharsarok nagy küzdelmeihez. 1919-ben mintegy hatszázan harcoltak a Vörös Hadseregben. Hadifoglyokként többen részesei voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és fegyverrel küzdöttek a Szovjetunió polgárháborújában. Kommunistákként hazatérve ezek az elemek hoztak minőségi változást a helyi mozgalomban. A Horthy-fasizmus időszakában a tótkoralósiak az illegális kommunista és a baloldali szociáldemokrata szervezkedésekkel állandó kapcsolatban álltak. Jelentős szerepe volt a helyi munkásotthonnak. 1932ben, a válság miatti elégedetlenség légkörébén a községben megmozdulásra került sor. /12/ A két világháború között kialakult az a kommunista vezetőgarnitura

t amely a felszabadulás után azonnal képes volt a kezdeményezésre es irányításra. Az 1920-as évek elején megindult illegális szervezkedés e harmincas esztendők elején 1820, később 40 tagú aktivá vezetésévél folyt, befolyása — jórészt a munkásotthon révén - a község lakosságának többségére, az ifjúságra is kiterjedt. A fokozódó terror miatt a harmincas évek második felében a mozgalom szűkebb körre szorult, vezetői azonban továbbra is kitartottak. A második világháború alatt több helyen szervezetten hallgatták és terjesztették a moszkvai rádió adásait. A Békepárttal összeköttetést építettek kí

t röplapjait helyben sokszorosították és a környéken is terjesztették, /13/ Amikor a háborús helyzet alakulása a németek közeli vereségét és a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulását hozta, a tótkomlósi kommunisták elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy felkészüljenek a felszabadulás után rájuk váró, nagy feladatokra. 1944 januárjában Boldoczki János lakásán illegális megbeszélésre jöttek össze s már akkor megállapodtak abban, hogy a szovjet csapatok megérkezése után hogyan inditják meg a község életét. Az egyes főbb feladatok személy szerinti felelőseit is kijelölték. /14/ írói tollra méltó, meghatóan szép és a szabadulás utáni vágyat jól jellemző esetek százait őrzi ma is az emlékezet. Karkus Mátyás, mint fiatal ember, 1943ban került a mozgalomba. Amikor 19^3 elején tudomásukra jutott a németek sztálingrádi veresége, néhány elvtársával együtt ugy látták, hogy mostmár csak rövid idő kérdése a felszabadulás eljövetele. Ondrusz János és testvére, Domjánszki Jánosné, megvásárolták a vörös zászlóhoz szükséges anyagot, de egyelőre elrejtették. Karkus Mátyást 1944 februárjában behivták katonának. Mikor a frontra indult, megállapodtak abban az itthonmaradtakkal, hogy hazaküldött leveleiben az esküvőről ir, ha a felszabadító szovjet csapatok megérkezését vagy közeledtét akarja tudtul adni, a vörös zász-