Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 66 ' A' Budapesti' Kereskedelmi és Iparkamara változatlanul párhuzamosan fejlődött az ország többi kamarájával s velük együtt lépett fel a gazdasági élet problémáinak megoldása erdekében*' Ettől függetlenül komoly szerepe volt abban is* hogy az ország fővárosa a gazdasági élet terén egyre nagyobb mértékben ragadta magához a vezető szerepet.* Kezdetben különösen sokat kellett harcolnia a pesti gabonakereskedelem^ érdekeiért..« Az 18'60-62. évről kiadott jelentés a déli vaspálya társaságról.pl. a következőket mond3a:

1 "A 'Vasutigazgatőság"tehát tulajdon érdeke ellen cselekszik, ha előnyös figyelmet nem fordít' Pest kereskedelmi forgalmára* melyet az már csak azon rendkívül terheknél fogva^is megérdemel, me—• lyeket itt a gabonakereskedésnek viselnie kell.'- " /83/ ! A kamara küzdelme is hozzájárult - többek közt - ahhoz,hogy • Budapest lett a gabonakereskedelem és a vasutak központja

0 / 84/ A pesti gazdasági élet megizmosodása- viszont visszahatott a Budapesti Kereskedelmi és> Iparkamara további fejlődéséreo A pesti kamara a fővárossal együtt emelkedett s lett a kamarák közösségében a "primus inter pares." ' A közös kamarai vállalkozásokból is változatlanul kivette azonban a maga részét. így 1868-ban mozgalmat indítottak az italmérés! regálék-megszüntetése, illetőleg megváltása érdekébén..' /8-5/ 1869 után a nagy pénzhiány miatt a kama: rák felterjesztésekben támadták az., Os z-t rák Nemzeti'Bank politikáját, mely. mellőzte a hazai erdekeket •< /&€/ -Majd emlékiratot adtak be a pesti s- általában az egész- hazai keresked elmét terhelő és annak-fej lőd és át gátló nehézségekrőlo • /&•!/ Mindezeknél lényegesen fontosabb azonban az, hogy a kiegyezés utáni korszakban lassan megszűnt a kamarai intézmény ellen táplált ellenséges indulat, melyet egyrészt a céhes kézműves iparosok-szítottak, másrészt azok az elemek, melyek a kamarákban csak a-központosító "neo-abszolutizmus"- '. na.k hazánkra erőszakolt intézményeit látták. • A kamarák túlnyomó többsége kezdettől fogva a szabad verseny, majd a teljes iparszabadság, a kereskedelemben pedig a korlátok nélküli szabad külkeresieecl ?.!$& mellett foglalt állást* • /88/ • Az alkotmányos korszakban igazolódtak a kamarák gazdasági elképzelései s igy azVipari fejlődést célzó • uj törvények előkészítésében megfelelő szerephez jutottak. • Előbb sor került az 1872® évi ipartörvény megalkotására, mely a korlátlan iparszabadság végleges győzelmét jelentette.. • Ekkor alakultak meg a szabad ipartársulatok.- /8»9/ *•• Ennél is fontosabb az 1884. évij XVII A j te. , mely előírta a- kézműves •kisiparosok ezámára a-köt'éleződ ipart estületek megalapítását. . Az ipartestületek léptek a hajdani céhek, illetőleg-részben még az előző idők ipartársulatai helyébe is.' Az•ipartestületek- tulnyomóan^ közigazgatási jelleggel és feladatkörrel