Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 67 biró intézmények voltak, mig a kereskedő és ipart áraulátoknál az érdekképviseleti jelleg dominált. A kamarák'innen kezdve szorosan együttműködtek az ipart estlilet ekk'el .'•" 1.896• ban pl.

1 Budapesten 19 szakmai, a

1 Budapesti Kereskedelmi és 1 Iparkamara vidéki körzetében pedig 29 általános ipartestület működöt-t." /9ű/ • Az ország gazdasági életének kapita« lisztiküa fejlődése hozta magával az 1875« évi

! XXX-VII. te .-• <nek, a kereskedelmi törvénynek a megalkotását, miután a kereskedőkről szóló 18*40. évi XVI. te, a közkeresétre öszazeállo. társaságok jogviszonyairól szóló 1840.'évi* XVIII

0 1 tc»7 továbbá a kereskedői testületekről éa alkuszokról 1 'szóló- 18*40. ' évi' XIX. ' te. , s végül a fuvarosokról szóló 1840. évi XX. te. elavuit. • Ilyen körülmények között egyre nagyobb lendület jellemzi a' Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara munkáját.' A kamara hatásköre kezdetben kiterjedi: Bácsi-Bodrog,'Észter^om, • Fej-ér,' Csongrád,' Heves,' Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád,' ?est•Pilia'-Solt-kiskun ás Zólgoin-vármegyékre, továbbá. Budapest . főváros,- Szabadka,' Szeged,' Székesfehérvár,' Újvidék,'- Zombor, • Baja,

1 Hódmezővásárhely és Kecskemét városokra.'' Összesen - 74' 263 iparos és 21 478 kereskedő tartozott köt elékébe

!

./91/ • 1882-ben' 3 169 742 forint volt annak -az adóalapnak az öszazege, mely után a kamarai tagok az 1- %-os illetéket fi-zéttók#>A kivetett kamarai illeték 31 756,81 forintot tett •-ki.'-"Az ' engedélyezett költség előirányzat 31' 488 forint, a .tányleg*es kiadások összege 28 664-Í80 forint. - /92/ vA 'századforduló, előtti- utolsó évtizedben ujabb kamarák - létesül; tek.« Ennek következtében a- Budapes-ti' Kereskedelmi és. Ipar• kamara'illetékességi területe 16- 761 négyzetkilométerre szűkült össze, amiben most már csak' Pest-Pilis-Solt-Kiskun • éa

1 Fej-ér vármegyék, továbbá Budapest főváros,' Kecskemét és-, Szé-kesfehérvár városok tartoztak bele.' 1894—ben' e területen 27' -.603 iparost és 15 545 kereskedőt, tartottak nyilváno' /9-3/ ''A változatlanul: L %-os kulcs mellett 41 333 forint illetéket vetettek ki a tagokra. Az-.engedélyezett költ• ságelőirányzat 41 7<90 forintra, a tényleges kiadások pedig i 38 566 forintra rúgtak. . /94/< A kamarai tagság társadalmi ••összetételét illetően lényegea tudnunk, hogy változatlanul csak a gazdaságilag önálló egyének voltak választhatók*Ez alól kivételt képeztek a részvénytársaaágok és szövetkezeitek igazgatói. A bányászatot mo-st—s-em vonták be a kereske. deimi és iparkamarák hatáskörébe, bár kimondták az ezzel összefüggő foglalkozást űzők választhatóságát. </9b/- Hangsúlyozta k továbbá, hogy .... !

f

a kamaráknak nem szabad s nem • lehet \ig.yan elzárkózni a munkásosztály jogos törekvései. • elől, de nem férne össze a kamara czeljaival ez osztálynak szerepet engedni saját szervezetében;." . /9'6/ .'Az- egyenlő sza vazati jog miatt a Budapesti-. Kereskedelmi és Iparkamaránál •ö nyilván másutt is az történt, hogy a kisiparosok és kiskereskedők nosszu időn át majorizálták a nagyiparosokat és •nagykereskedőket. Budapesten pl. e 100 forintnál kevesebb ad