Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 65 nyokat adnak ki a kereskedelmi szokás jogról , ^közhatósági ~ ;. szállításoknál az árupéldányok megbizhatóságáról,

1 Végül jogukban áll, hogy.^az egyetemes kamarai gyűlésbe tagokat küldj en'ek*' //7*3/ 'Az ! általános 'és kötelező érdekképviselet elvét az I8680 évi törvény is változatlanul megtartotta.' Megszűnt a kereskedőknek a kamarai képviseletben való túlsúlya* az iparosok képviselete egyenlővé" lett-a kereskedőkével.•" Ebben tükröződik az a változás, mely 1848 óta a szabad vállalkozás elve, majd az iparszabadság következtében o, magyar gazdasági életben előállottá /74/ A magyar törvény jóval szabadabb mozgást és több önállóságot biztositott a kamaráknak, mint a megelőző osztrák® /W/< Ennek természetes magyarázatát a. kapitalizmus időközben történt fejlődésében kell keresnünk Tagadhatatlan azonban, most'is érvényesült a törvény megalkotásánál az a körülmény, hogy nem csak a meglévő állapotokat kodifikálta, hanem előre mutatott a jövőbe.' Emiek következtében az 1868, évi't/VTi te* szinvonala több ponton meg** közeliti az- 1897. évi porosz kamarai törvényt. A kereskedelmi miniszter ezentúl nem volt abban a helyzetben, hogy a kamarákat minden megokolás nélkül feloszlathassa. A kamarai tagok száma megszaporodott, különválasztották a bel-és kültagokat.* A külső, vagyis vidéki iparos és kereskedelmi köröknek kellő képviseletet biztosítottak- sőt az uj törvény lehetővé tette a levelező- tagságot is* A kamarai tagok mandátumát most 5 évben állapitották meg.> /76/ A kamarai törvény hosszú időre megszabta^az intézmény további fejlődését. . Á< magyarországi kamarák ezzel közhatósági jellegü,^felvilágosító, jelentést tevő, közvetítő, adatgyűjtő, továbbá^véleményező és tanácskozó, végül kezdeményező, javaslattevő intézményekké alakultak át. • /77/ • A korábbi állapotokhoz képest nincs változás abban, hogy a kamarai jegyzőkönyveket közhírré tették.- A-kisebbség jogait most is biztosították az által*, hogy minden tagnak, jogában állt különvéleményét a jegy• zőkönyvbe felvétetnie, A kamara évi költségvetését változat. lahul a kereskedelmi- minisztérium hagyta jóvá.. /78/ --A budapesti kamara hivatalos nyelve a magyar lett, de a jegyzőkönyvekhez német fordítást is csatoltak.* /7-9/ '« A következő helyeken maradtak meg a kamarák:i Pest,' Pozsony,' Sopron,

1 Kásása,

1 Debrecen, ^emesvár,' Kolozsvár,' Brassó,- Eszék,

1 Zágráb, . Zenggo -/©p/ • 1871-ben a kereskedelmi miniszter,' Szlávy József sürgette azelső egyetemes gyűlés összehívását, mivel a kamarák eddigi tevékenységével nem volt megelégedve.- Az•összehivott kamarai gvülésen azután a, kamarák munkájukat összehangolták.' Sürgették'a kereskedelmi törvény kidolgozását, kértek a kamarái V költségek állami utón való fedezését, s az egyetemes gyűlések rendszeres összehívását* . /S'l/.«Bár az 1868. évi

1 ..VI. t c,

ö a megelőző időkhöz képest haladást jelentett, mégis szükségesnek látszott a további óhajoknak is hangot adni. »-/82/ '-. .