Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai: beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól / 631–652. o.

- 643 Bevételi és kiadási költségvetés: A/ munkalap: A növénytermelés bevételei. B/ munkalap: Az állattenyésztés bevételei. c/ munkalap: A beruházások lebonyolítása. D/ munkalap: A pénzjövedelem felosztása. I. összesitő Üzemi bevételek és kiadások. II. összesítő Beruházási bevételek ás kiadások. III. összesitő Szociális*-kulturális bevételek és kiadások. IV. összesitő : Az előző év elszámolása. Példaként ismertetem a szántóföldi növénytermelési és rét-, legelő-' gazdálkodási terv /2./ és az állattenyésztési és hizlalási terv /ll./ fontosabb rovatait. Szántóföldi termelés: Az őszi és a tavaszi vetések kimutatása növényenként! részletezésben feltüntetve a területet /ebből a szerződésest külön/, a vetőmagszükségletet egy kataszteri holdra és összesen, ebből mennyit kell vásárolni és mennyiért, a várható termést átlagosan és összesen. Ugyanezt feltüntetik a köztes termelés, az évelő pillangós szálastakarmányokból magfogás, felülvetés., májusi másodvetés, tartóvetés, a következő évi őszi vetés, rét és legelő vonatkozásában is. A következő táblázat a termelt szálas és lédús takarmányok, szalmák öszszesitése a terményfelhasználási terv elkészítéséhez. Azután a növények elhelyezését a táblákon kellett részletesen felsorolni. Ezután az öntözéses terület adatai következtek. Állattenyésztés: állatfajtánként részletezve. Például: Szarvasmarha: tenyészbika, tehén, előhasi üsző, üsző, növendékbika, tinó, 3 hónapon aluli borjú, ökör /bivaly/, hizómarha* A zárszámadás szerinti állományt, a növekedést szaporulatból, rovatcseréből /korosbitás, hizóbaállitás, ivartalanitás/ és vételből^ a csökkenést és a gazdasági év végén mutatkozó állományt kellett kimutatni. A csökkenés történhetett rovatcseréből, az államnak történő kötelező beadás és szabad, ill. szerződéses értékesités révén, szabad piaci eladás révén és szabadpiaci értékesítésre vagy belső üzemi szükségletre történő vágás révén. A hizlalás részletes tervét negyedévi bontásban kellett elkésziteni és súlyban is meg kellett tervezni. Ez a néhány példa, azt hiszem, világosan mutatja, hogy a.termelési terv igen fontos adatokat tartalmaz a szövetkezet gazdálkodásának megismeréséhez. Természetesen, számolnunk kell azzal, hogy a szövetkezet tervei sokszor nem voltak reálisak. Főleg a terméskilátások ter-