Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai: beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól / 631–652. o.

- 632 iratát gyűjtötték be: Debrecen 31 $ Szeged 25, Szentes 5 és Gyula 3 termelőszövetkezeti fondot sorol fel, Eger, Esztergora, Győr és Kaposvár egyet' sem. A záró 1956-os évszám több esetben arra mutat, hogy sokszor csak a megszűnt termelőszövetkezetek iratainak bementése történt meg. Magyarországon az első termelőszövetkezeti csoportok a f öldmüvesszövetkezetek keretében alakultak meg. Ezek ázásán még nagyrészt a dolgozó parasztok spontán kezdeményezései voltak. Az 19^-9-ben megindult nagyobb arányú szervezés már nem fért meg az egységes falusi szövetkezet keretében, a termelőszövetkezeti mozgalom a Párt és az állami szervek közvetlen irányításával bontakozott ki, igy a termelőszövetkezeti csoportok elváltak a földmüvesszövetkezetektől, ez utóbbiak tevékenysége mindinkább csak a falusi kereskedelem területére korlátozódott. A termelőszövetkezeti csoportok három tipusa - tulajdonképpen fokozta - alakult ki, nagyüzemi gazdálkodásról azonban csak a III. tipusu termelőszövetkezeti csoportoknál beszélhetünk. 1952-ben ezek a csoportok kezdtek önálló mezőgazdasági termelőszövetkezetekké átalakulni. /3/ Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésekor ez utóbbi forma lett az általános, bár egyes községekben ma is működnek termelőszövetkezeti csoportok, ahol a természeti vagy a társadalmi környezet nem tette még lehetővé a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést. Sajátosan jellemző a mezőgazdasági termelőszövetkezetek viszonya az üzem feletti irányitó szervekhez. Mig a kereskedelmi tevékenységet folytató földmüvesszövetkezeteknek és az ipari termelő tevékenységet folytató kisipari termelőszövetkezeteknek megvannak a magasabb szövetkezeti szerveik /SZÖV.OSZ, KISZÖV, ezeknek megyei, illetve járási szervei is vannak/, addig a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek 1967-ig ilyen magasabb kötelékük nem volt. A termelőszövetkezeti tanácsok csak bizonyos konnultativ funkciót töltöttek be. 1967-ben a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek'megalakulásával uj helyzet alakult ki, ennek levéltári vonatkozásait most még nem vizsgálhatjuk meg. A szövetkezeti központok funkcióit eddig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében az államigazgatási szervek - 1956 előtt részben az állami gépállomások - látták el. /k/ Ezzel a ténnyel levéltári vonatkozásban is számolnunk kell. A járási tanácsok VB mezőgazdasági osztályai gyakoroltak és továbbra is gyakorolnak bizonyos ellenőrző és irányitó funkciókat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felett, azonban a mezőgazdasági osztályok és felettes szervein államigazgatási szervek, és nem a szövetkezetek szövetségének szervei. így a szövetkezetek önállóságának, a szövetkezeti demokráciának a megsértése nélkül nem szólhatnak bele olyan mértékben a szövetkezetek belső életébe, mint ezt a SZÖVOSZ vagy a KISZÖV szervei tehetik. Ez a beleszólási joguk az uj mechanizmussal még tovább fog korlátozódni.