Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.
- 625 ben tartották,, azokat nyilván, helyesebb az előljárósági iktatott iratok végére az un. külön csompk közé helyezni. e./ A légoltalmi /légó/ és a levente ügyek iratai a katonai ügyek.iratai közé sorolandók, mert mindkettőben előtérbe kerülnek a katonai jellegű tárgyak. A leventeképzés katonai előképzés, a polgári légvédelem a katonai légvédelemnek a része. f./ Az adókezelésből és a községi pénztár kezeléséből eredő ügyek iratai a községi elöljáróság ténykedésének egyik ágazatát képezték, miként a tulaj donnyilvántartások is. Egy állagba, két különálló sorozatba való vételük látszott indokoltnak. Már csak azért is ezt a sorolást követtük, mert ezekből az iratokból viszonylag sok maradt fenn. Az előljárósági iratoktól való elkülönítésüket az is indokolta, hogy sok községben adóügyi jegyzőt is alkalmaztak, aki felelős volt az adózási ügyekért. Tehát szervezetileg ig elkülönült a funkció az elöljáróság egyéb-tevékenységétől. A községi pénztárnok is választott tisztségviselő volt. A gazdajegyző nem a község alkalmazottja volt. Az utasításokat túlnyomó részt a járási gazdasági felügyelőségtől kapta, és oda is tett jelentést. Előfordult, hogy iratait saját iktatókönyvébe iktatta. Iratai ilyen esetben regisztratura tekintetében is elkülönültek a községi elöljáróság irataitól. Ha a működése során keletkezett iratai igy maradtak fenn, tehát iratain kimutatható az elkülönült iratkezelés -, fondja az államigazgatási fondok csoportjába tartozik, mint X község gazdajegyzőjének iratai. IV. A községi iratok selejtezéséről Az iratok levéltári feldolgozásához a selejtezés is hozzá tartozik. Az 1867-1950 között keletkezett községi iratok selejtezési útmutatóját a Levéltári Oszt-ály'87,776/1962 sz. köriratával adta ki. A községi adófőkönyvek selejtezésére pedig a Levéltári Osztály 136,809/1966 sz. utasításának előirásai irányadók. A Módszertani Kollégium selejtezési bizottsága nyomatékosan utal az 1962. évben kiadott Útmutató II. rész bevezetésében foglalt általános selejtezési irányelvek előírására: e szerint a munkásmozgalomra, a köz ségi /és környéke/ gazdasági - társadalmi viszonyaira, a nemzetiségi - politikai viszonyokra, a mezőgazdaság - ipar - kereskedelem - közegészségügy - művelődésügy, egyesületek stb. fejlődésére és működésére