Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

--58 Napóleon hódításai nyomán' Európa számos országában életbe léptek azok a polgári reformok és szabadságjogok, melyek • Franciaországban a merkantilizmus idején, majd a forradalom révén terjedtek el, s melyeket a részleges restauráció sem szüntetett meg.* /2«1/ 'Különösen világosan érzékelhető ez a folyamat a német területeken.' Itt pl. egyedüi Ausztriában volt egységes állami-vánrendszer, mely 1775-ben valósult megv/2'2/ > A

1 német vámegyesülés folyamatának a francia* forradalom utáni kor eseményei adták meg a döntő lökést*- /23/ i807

J-és 1810 között' Poroszországban proklamálták a kereskedelmi és ipar szabadságot »> /2'4/ Napóleon a Lunéville-i béke után: Franciaországhoz csatolta a' Rajna balpartjá& ^s 1'801-ben 1 Kölnben,• Mainzban és Aachenben kereskedelmi kamarákat létesitett..; Ezek az intézmények meg - telj esen az abszolút-monarchia idején kialakult keretek közt végezték munkájukat, azzal a különbséggel, hogy 1803-ban Kölnben az elöljárókat már választ ott ák'./25/ ..Ez idő tájt alakultak meg az első^ német iparkamarák is, mégped-ig Aachen,' Krefeld,- Stolberg és • Trier városokban.' Ezeknek a Napóleon által létrehozott. Rajna-vidéki intézményeknek általában tanácsadói szerepük volt. 'Előterjesztéseket és javaslatokat adtak^be a kereskedelmi és ipari kérdésekkel foglalkozó állami hatóságoknak.- /26/ .A • i Rajna-vidéki kamarák 1815 után is megmaradtak. A választási elv ekkor már körükben általánosa elterjedt. Céljuk változatlanul a kereskedelmi és ipari érdekek védelme azokon a területeken, melyeket a korabeli államhatalom számukra átengedett,,- /27/ ' 1 A ^kamarai f ej lődés ujabb ágát német földön a porosz kamarák képviselték.. Berlinben 18»20-ban alakult meg a kereskedők sza• bad. testülete*. Ennek példáját rövidesen 7 más város is köviettey Igazi értelemben vett porosz kamarának azonban csak az • IS^Ö^ban,! Elberfeld és

( Barmen városokban életrehivott kamarát. tekinthetjük., Ennek, nyomában egy évtized.'alatt az iparosodni* kezdő, Ruhr-vidéken és környékén még 9 más városban lé. te'sült, kereskedelmi és" iparkamara.! Utolsónak 1840-ben az . esseni, melynek történetével e tipus tanulmányozás érdekében i részletesen is foglalkozunk.» /28/ • A kereskedelmi és iparkamarák eddig bemutatott fejlődésének alapjaitól eltérően a. Ruhr-vidéken, Európa későbbi legnagyobb iparvidékén a fontosabb gazdasági tevékenység nem a kereskedelem, hanem az éppen kibontakozásban lévő -vasfeldolgozó nagyipar volt*? Az

t Essen,- Werden- és Kettwig városokban es ezek' körzetében működő kamara alapitásának gondolata a • kormányzat-részéről indult ki.. Működését az 1840» november < 28-án kiadott szabályzat engedélyeit e.- Ennek értelmében ka-*• marai^tagok csak olyan egyének lehettek, akiknek helyben legalább. 5 év. óta önállóan vezetett ipari üzemük, vagy kereskedelmi' boltjuk volt,.- A bányászat és a részvénytársaságok eleve ki voltak zárva a tagság soraiból

0l Az•első kama-