Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

- 59 rai elöljárókat 1841-ben az esseni polgármester elnökléttévei választották meg, /2&/ • A kamarai szervezet élén az elnök állott, aki mellett az adminisztratív feladatokat -egy titkár látta el.- A kamara -bey^ét elei a tagok által fizetett illetékekből származtak.' Fizetést egyedül a titkár kapott. • /30/ •A kamara kezdeti tevékenységében minden eddiginél nagyobb teret kaptak a bányászat, a vasipar s a vasipari termékek értékesítésével foglalkozó helyi kereskedelem problémái. 'A kamara sokat tett az ipari célokat szolgáló vizi utak, csatornák-kiépitése és szabályozása^érdekében. Sürgette a szárazföldi utak karbantartását és támogatta a vasútépítést,' /31/ 1848. febr. 11-án jelent meg a porosz uralkodó kamarai rendelete, a

! "Verordnung über die' Errichtung von Handelskammern

1

;

11 Ez az első olyan általános rendelet, "mély az egyenként életbeléptetett kamarai szabályzatok eddigi eredményeit volt hivatva összefoglalni. A kamarák ugyan az önigazgatás alapján állottak, azonban a kormányzat a választási elv végleges győzelme ellenére is ellenőrizte tevékenységüket. /32/ A költségvetést pl. be kellett mutatniuk a•kormányzatnak, továbbá évi jelentést kellett irniok • a-pénzügyminiszternek.- /3'3/ 'A választók közé egy szavazattal ezúttal,'felvették a kereskedelmi társulatokat is. • /34/ 1870.'febr. 24-én uj kamarai törvény jelent meg*'A választók közé most már csak a kincstári bányákat nem vették fel. • Meginkabb kibontakozott a kamarák tanácsadó, tudósitó, felvilágosítást és szakvéleményt adó szerepe. Az állami ellenőrzés csökkent. A választások eredményeit s az évi költségvetést nem k'el&ett többé jóváhagyatni államigazgatási szervekkel,* Előírták-az elnök ás az alelnök évenkénti újraválasztását • •-• /35/ ' A kamaráknak a teljes önállóságot az 1897. augusztus 19-én megjelent s az 1870. évit kiegészítő törvény adta meg.' Most származási bizonyítványokat is adhattak ki.i Közreműködjek az iparlajstromok elkészítésénél, alapítványokat hozhattak létre • kereskedelem és iparf e j-lesztéei célból., A választók köre az

; I.-II.-esi III. • osztályba sorolt iparüzők és kereskedők, /beleértve természetesen a részvénytársaságokat/ körére ter j ed-t ki.

1 A kamarai illetéket az ipari- és kereskedelmi adóbevételek után fizették.i /36/, Ezzel a kereskedelmi és iparkamarák németországi útja hosszú időre kiható igen jelentős határkőhöz érkezett el.! A kamarai alapitások természetesen folytatódtak. 1863-ban alakult meg.pl

. Dortmundban egy uj kamara,, /37/ 1 Részletesen végig tudtunk tehát tekinteni a kamarai intézmény általános külföldi fejlődésen szinte a, XX. század kü-