Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.
- 537 A konkrét módszertani kérdésekre rátérve a szerző rámutat, hogy az értékfeltárás célját a levéltáros még nem éri el pusztán azzal, há a történetileg értékes forrásanyagot sikerül kiemelnie az iratok tömegéből. A regisztratura-anyagból ugyanis nemcsak az értéktelen, de a többszörösen előforduló iratokat is ki kell selejtezni. A selejtezés eme hagyományos alapelve a regisztratura-anyagnak abból a sajátosságából ered, hogy a rendszeres irattermelés egy tényt gyakorta többszörösen is rögzít, A többszörös rögzités jelensége részint á regisztratura-anyag információszolgáltató funkciójából, részint az igazgatás differenciálódásából és munkamegosztásából fakad. A többszörös rögzités a következő formákban jelentkezik: 1./ sokszorosítás; 2./ egyedi adatok feldolgozása jelentésekben, elemzésekben, táblázatokban; 3./ két fél levelezése; k./ egy tárgyra vonatkozólag különböző anyagi illetékességgel rendelkező szerveknél keletkezett iratanyag, A szerző a következőkben a többszörös rögzités eme formáit elemzi, hangsúlyozva a köztük mutatkozó lényeges különbségeket. Sokszorosított iratanyagok esetében a tartalom és a forma azonos, igy itt a selejtezés kritériuma az anyagok különböző rendezettség! és épségi állapotának egybevetéséből adódik. Az emiitett másik három esetben a tartalom vagy a forma, esetleg mindkettő különböző lehet. Az értékfeltárás nem hagyhatja figyelmen kivül e különbségeket, mivel azok' többkevesebb mértékben befolyásolják mind a dokumentációs értéket, mind a kiaknázhatóságot. A szerző nyomatékosan felhívja itt a figyelmet arra", hogy a levéltárosnak tudatában kell lennie annak, hogy a marxista történettudomány milyen igényeket támaszt a levéltár, forrásokkal, különösen pedig a szocialista korszak forrásanyagaival szemben. A forráskritika és forráselemzés általános elvei alapján meg lehet határozni az "eszményi forrás" fő ismertető jegyeit, amelyek a következők: a tényeknek, azok okainak, valamint a tények fejlődésének és következményeinek objektív tükrözése, az információ kis területen jelentkező, nagyfokú süritettsége, a közvetlen bizonyitóerő. E kritériumokat a többszörösen előforduló iratanyagok selejtezésénél - kivéve a sokszorosítások szimpla esetét - feltétlenül figyelembe kell venni. A szerző a továbbiakban a többszörös rögzités ama eseteivel foglalkozik, amikor maga az igazgatás különböző jelentésekét vagy egyedi adatokat dolgoz fel. Példaként a statisztikai felvételek alapanyagait említi, melyéknek egyedi adatai statisztikai táblázatban kerülnek feldolgozásra. Itt a következő fokozatok lehetségesek:
