Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schneider Miklós: A csongrádi cs. kir. megyehatóság iratainak tartalmi vizsgálata / 478–487. o.

-479 ; Aránylag eddig a korszak iratanyagával is kevesen foglalkoztak. Számottevő tanulmány jelent meg a legutóbbi években Yas megye abszolutizmuskori közigazgatásának es iratkezelésének történetéről /2/, valamint Somogy megye abszolutizmuskori iratainak rendszeréről /3/« Kiemelkedő és hézagpótló mü e tárgykörben Sashegyi Oszkáré /VY £ki ugyan elsősorban az Országos Levéltár abszolút izmuskori levéltáráról ír, de ennek kapcsán igen értékes és részletes tájékoztatást ad általában az abszolutizmuskori közigazgatásról, annak szerveiről, a szervek ügyköréről is. Az emiitett munkák elsősorban hivataltörténeti vizsgálódást tartalmaznak, igy főként a hasonló jellegű fondók rendezéséhez adnak elsőrangú segítséget, hiszen kielemezve a vonatkozó rendeletek szabta szervezetet, irattári rendszereket, ügyköröket, konkrét iratanyagon szemléltetik azok kialakulását, változását. Nem adnak azonban tájékoztatást arról, hogy a rendeletek szabta ügykörök keretein belül a meglévő iratanyagban milyen súllyal és milyen jelleggel jelentkeznek az egyes ügyek, vagyis, hogy konkrétan milyen iratok találhatók ezeteben a fondókban és ezek az iratok milyen forrásértéküek. A következőkben az abszolutizmuskori közigazgatás egyik megyei szervének, a Csongrádi cs.kir.Megyehatóság irateáumk olyan tartalmi elemzését kíséreljük meg, mely alkalmas lehet a fent emiitett, forrásértékre vonatkozó tájékozódás megszerzéséhez. A megyehatósági iratok helytörténeti szempontból minden bizonnyal a korszak legfontosabb fOndjának tekinthetők, hiszen a megyehatóság, 111. megyefőnök /1849-50-ben kormánybiztos néven/ egészen 1860-ig, az októberi diploma időszakáig egy kézben tartotta a megye' egész igazga-" tását, ennek volt alárendelve valamennyi szolgabíróság, önálló város és mindazok a kormányzati közegek, amelyek nem tartoztak a katonai, birósági vagy más közigazgatási főhatóság alá. Az elemzés minden bizonnyal többirányú segítséget nyújt majd az abszolutizmuskori iratanyagban folytatott levéltári munkához. Mindenekélőtt közelebbi tájékoztatást ad a levéltárosnak az anyag jellegéről, tartalmáról és ezáltal megkönnyíti az egyelőre még távlati perspektivikus tervként szerepXS ul

twaialó elkészítését és az esetleg elvégzendő tárgyi rendezés .alapelveinek kidolgozását. A tartalmi elemzés segítséget nyujt továbbá abban, hogy megtehessük az első lépéséket az abszolútizmusköri iratok selejtezési ügykörjegyzékének élkéssl^éeéken. Ma még ugyan a fennálló rendefkezések határt szabnak az !86-?TeV előtti iratok selejtezésének, ezek az előírások azonban idővel módosulhatnak,, nem is lenne szerencsés, ha változhatatlannak tekintenénk őket. Az Országos Levéltár abszolútizmuskor! anyagának rendezése során pl. már történt bizonyos selejv-*