Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schneider Miklós: A csongrádi cs. kir. megyehatóság iratainak tartalmi vizsgálata / 478–487. o.
W 4-80 tezés is. /5/ Hogy az abszolutizmuskori iratok selejtezéséré előbbutóbb sort kell keríteni, aat tulaj dóriképpen maga az abszolutizmuskori közigazgatás totális jellége indokolja, továbbá az a tény, hogy ez a periódus volt a hasai bürokrácia születésének, de legalább is fellendülésének a kor szaka, melynek során tömegesen jöttek létre a jelentéktelenebbnél jelentéktelenebb ügyek Írásos vetületei. Valamennyi létrejött irat megőrzését ma mm m sem indokolja, hogy belőlük rekonstruálható legyen a hivatali működés, hiszen az abszoiuti&muskori levéltárt, ismertető kitűnő mii kellő részletességgel tárgyalja a meg^'^tóságok ügykörét é$ iratkezelését is és igy nem szükséges, hogy minden egyes levéltár külön őrizze a teljes fondöt csak azér^, hogy abból dokumentálhat ó legyen a hivataltörténet.. Azt pedig, hogy a fond egyes iratai mennyiben tükrözik a terület politikai, társadalmi, gazdasági, stb. viszonyait, az egyes ügykörök, illetve az azon belül létrejött és fennmaradt iratok mélyreható elemzése fogja majd megmutatni.. k% mindenesetre bizonyos^ nogy elsődleges szempont itt is, mint más fondoknál is a kutathatóság, amely viszont éppen azt követeli, hogy szabadítsuk meg a fondokat valamennyi felesleges és használhatatlan részüktől. Mégpedig nem is akárhogyan, hanem a lehető legnagyobb teljességgel. Az Országos Levéltárban végzett selejtezés legfeljebb csak abba a kategóriába sorolható, amit a gyakorlatban "durva" selejtezésnek nevezünk. Viszont éppen ennek kapcsán igen helyesén állapítja meg Ort János /6/, hogy az, ilyen selejtezés, amelynek során nem küszöbölődik ki valamennyi felesleges anyag,, csak annak egy bizonyos százaléka, még félmunkának sem nevezhető* Természetesen hosszú az ut még az abszolutizmuskori iratok teljes /ill. finom/ selejtezésének végleges szabályozásáig,. Annál is inkább, mivel ez a munka- az eddigi selejtezésekhez viszonyítva sokkal alaposabb felkészültséget igényelj mind nyelvi, mind pedig történeti vonatkozásban» Nem is lenne célszerű egyébként a területi levéltárakban addig hozzáfogni az abszolútizmuskpri iratok selejtezéséhez* mig az I867. utáni összes iratanyag selejtezését el nem végeztük. Ennek ellenére érdemes a kérdéssel foglalkozni. Ezúttal összefoglalóan ismertetjük azokat az iratfélegégéket, melyek a fent nevezett fondban nagy számban fordulnak élő és tárgyuknál fogva további őrzésre nem látszanak érdemesnek, de legalábbis; ezek köréből kerülhetnek majd ki a kiselejtezhető iratok. Ezenkívül széleskörű* irattomeget termelt a megyehatóság .személyzeti ügyintézése.. Hagy számban fordulnak elő pályáz-atok állásokra, áthelyezési kérelmek, esküokmányok, fi&etésemelési kérelmek, a tisztviselők szolgálatbalépésével, betegségével, szabadságával, előlegeivel és napidijaival kapcsolatos iratok., az alkalmazottak /altisztek^ ^örtönőrö.k/ különféle ügyei, egyenruhaellátással kapcsolatos intézkedések, stb. Ezek selejtezésénél természetesen majd mérlegelendő lesz, hogy milyen szempontok indokolhatják az egyes iratok megtartását, különösen pedig az., hogy ag egyes alkalmazotti rétegek ellátását, szociális viszonyait mely iratok dokumentálják. A hivat alszervezéssel» 111» - vezetéssel kapcsolatos iratok közül selejtezésre javasolhatók lennének a különféle árlejtések /a hivatal tü-