Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Komoróczy György–Benda Kálmán: Látogatás a Debreceni Állami Levéltárban: Komoróczy György igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 465–470. o.
465 Elf LÉKEZZÜNK R E O I E K R O h, Látogatás a D ebreceni Ál lami Levéltárban Komoróczy György igazgatóval beszélget Benda Kálmán Hány olyan kérdése van a magyar történel^jmisk^ amelyiket történészeink mindeddig még alig, vagy sehogy sem derítettek föl. Meg érthető volna ez olyan esetekben, amikor hiányzanak az Írásos följegyzések. De hányszor fordul elő, hogy a levéltári anyag megvolna, csak a kutatók nem jutottak még el hozzá. Ez jut eszünkbe most is, amikor a debreceni Állami Levéltárban Dr. Komoróczy György kandidátussal^ a levéltár igazgatójával a hajdúk történetéről beszélgetünk. Előttünk a polcokon a hajdúkerület többszáz folyómétert kitevő, teljes épségben megmaradt hatalmas iratanyaga, amelybe kutató mindeddig még alig tekintett bele. Ismert a hajdúknak a 17. századi nemzeti szabadságharcokban elfoglalt jelentősége, Bocskai, Bethlen, majd a Rákóczi a& a latt. De vajon tudjuk-e azt, hogy kikből álltak össze ezek a hajdú csapatok? Honnan, mely vidékről származtak és hol helyezkedtek el az akkori magyar társadalomban? Ezek a problémák, amelyek a hajdúk elődjeivel kapcsolatban merülnek fel, messze visszanyúlnak a 16. század elejére. Maga a név, hogy vajon a hajtó magyar szóból származik-e, vagy a hajdúk, hajduki szláv szóból, tisztázatlan. Van egy olyan felfogás, amely a Döafía féle felkelésnek a balszárnyát, az egykori kifejezés szerint t! pul~ sátores boum M , ökörhajcsárból erdáe&teti, és ez a balszárny a hajdúkkal lett volna azonos. Van olyan feljegyzés, amely a hajdúkkal hajtatja végre azt a parancsot, hogy Dózsa testéből harapjanak, és igy tovább. Ezeket a kérdéseket a tudományos kutatás részben már %Íí tázta. * Kossuth Rádió, 1966. V.24.
