Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Komoróczy György–Benda Kálmán: Látogatás a Debreceni Állami Levéltárban: Komoróczy György igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 465–470. o.

L 466 Mi a népi eredete a hajdúknak? A hajdúk a legvegyesebb etnikumból' összetevődő réteget alkották; a 16. század végére felszaporodó 30 000$n lét hamukban benne voltak a délszlávok, a Kiskunságról vagy a Nagykunságról szá.rmazó kun.ok

r de benne voltak a dunántúli jobbágyok és kisnemösök

r sőt voltak közöttük birtokos nemesek* akik esetleg ka&a&dvágyfeól csatlakoztak a hajdúkhoz, Észak-Magyarország területéről és sók" más helyről összeverődő etnikum elemek. Éppen azért, mert,nagyon ve—~ gyes volt az osztályösszeiélelük, mert nagyon sokszínű ideológiájuk ós/' nagyon meghatározhatailan a társadalmi funkciójuk* már a kortársak megÍtélése igen különböző volt róluk. Általában az, aki megfizette a hajdúk zsoldját* igénybe vehette zászlójukat és kardjukat. A hájdu kapitányok teljhatalmú parancsnokai' voltak azoknak a csapatoknak* amelyek a hajdúk tömegeiből tevődtek, és a megfizetett ssoldos erkölcsi hangulatával* elszántságával küzdöttek végig a&okai a háborúkat, amelyekben résztvettek. S# Jhogy közöttük erősen haladó erők is voltak, azt mutatja a 15 éves török háború idején a törökök ellen állástfoglaló hajdúk sílsrepe. Ugyanakkor arra, hogy a zsoldos mentalitás is élt körükben, legyen szabad egy egykorú feljegyzést idéznem. Amikor az 1600—as évek legelején a császári zsoldban álló hajdúk Erdélyben hadakoztak, Marosváráshely lakói rimánkodva kérték az őket gyilkoló hajdúkat, ne bántsák őket, gondoljanak istenre, aki megbünteti őket* hogy keresztényeket gyilkolnak* igy válaszoltak: J,

Ti - tudniillik a marosvásárhelyi lakosok - hajas törökök vagytok, . ebek vatytok ki, nem szánunk; az istentől pedig mi semmit is nem félünk, mert a Tiszán tul hagytuk." Ez volt a hajdúság egy részének erkölcsi ma •;. artása: nem ismertek sem gyermeket, sém anyát* hazát vagy szülőföldet, hogyha a zsold érdekében bármilyen parancsot kellett végrehajtaniuk. A hajdúk óriási többsége, ugy gondolom, az elnyomott jobbágyság soraiból került ki. Ezek magatartásába uSm játszottak 1-le osztályharcos szempontoké a földesurak, a nemesség iránti gyűlölet? A hajdúk nagy része a földesúri fennhatóság alól és elől megszökött jobbágyokból került ki, — ez természetesen megszabta a nemességgel szembeni magatartásukat is. Viszont éppen* mert szembenálltak a nemességgel, a szabad paraszti életre vágyó jobbágyokra állandó vonzerőt gyakorolt a hajdú életforma, ezek egyre nagyobb számban álltak közéjük, ami viszont fokozta a nemesek ílle-ntállását és gyűlöletéi' ls-# A 16. század második felében az országgyűlések sorozatosan hoztak a töryé'nyeket a hajdúk ellen, sőt törvényen kívül helyezték őket* s országgyűlési végzés mondta ki, hogy a hajdút ki hol találja és éri, büntetlenül megölheti. A hajdú életforma vonzását a jobbágyokra már az egykorúak is megfigyelték^ le is irták ezt; igy pl. Bethlen Farkas elmondja* hogy az