Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: Jegyzetek Szinkovich Márta "A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez" c. cikkéhez / 246–252. o.
- 250 , A {Drimér olvasóréteg egyértelmű meghatározásának kérdésével azért kivántam^részletesebben is foglalkozni, mivel Szinko~ vich tanulmányában ugyanannak a veszélynek^a jelentkezését látom.^ mint amire az eddig megjelent olvasókönyvek kapcsán vitaihditó cikkemben utaltam, hogy t* i# a rokon, de mégsem azonos -olvasórétegek közé mechanikusan egyenlőségi jelet téve -levéltári olvasókönyveink hibrid jellegű, senkihez sem szóló publikációk lesznek, illetve az a helyzet áll elő t /a•ez még a jobbik eset/, hogy szervesen beilleszkednek ugyan a középiskolai oktataai segédletek rendszerébe^ de az az igéret ? ^hogy egyéb o 1 v a a ór é t e g e k" i s, u# v a.no lyan. • ha a zo nná 1 ! f or ga t hatják őket, - merő fikció marad. : , A.^Szinkovichnál ia jelentkező olvasóréteg-azonositás ^anriál inkább meggondolkoztató, mivel tanulmányában vitaindító cikkemnél sokkal átfogóbban és árnyaltabban elemzi a középiskolai ok, tatáa didaktikai követelményeit, melyeknek^a mi olvasókönyveink is ;alá : vannak vetve, s amelyek szintje az általa adott elemzésből is világosan kitetszőleg meghaladja általános ismeretterjes-zteaünk jelenlegi szinvonalat, - mégis furcaa módon a két olvasóréteg* tel jes azonoaitáaa mellett tör lándzsát •, ügy tűnik* ho^y a levéltári olvasókönyv főre zJ-.roz.pt tan sckajLd.aJ.u-hasznos! kásának, biivölc-t€ őt is mafiá.ol magadja, még" hozzá oly erővel ? hogy a nagyközönség eseteben leteszi a konkrét^ differenciált helyzetelemzés fegyverzetét és annak a csupán megközelítőleg, illetve perspektivikusan helyes értékelésnek az alapján/, hog7 téi.. a nagyközönség ismeretszintje azonosnak vehen tő.a középiskolai szinttel, ** kész a két olvasóréteg mechani. kus azonosítására*, Ez-nála éppen azért § mivel kifejezetten a .középiskolai oktatás didaktikai követelményeiből indul ki, nem jár különösebb veszéllyel, legfeljebb az általa s tett olvasókönyv mégsem lesz ugyanügy hasznosítható a nagy. közönség körében, mint az iskolai oktatásban^ Ahol azonban az olvasókönyv-szerkesztésben netán nem lesznek ennyire mérvadók , a középiskolai- oktatás didaktikai szempontjai, a mechanikus , olvasóréteg<=azohositáa csak a könnyebb ellenállás, a hibrid , megoldás felé sodorhat* , Éppen azért fenntartom vitacikkemben vallott álláspontomat, . hog^ minden más kérdést megelőzően a primer olvasóréteget kell l egyértelműen meghatároznunk, mint ami döntően fontos levéltári •• olvasókönyveink használhatósága szempontjából; hogy ez a primér olvasóréteg - a középiskolai tanulóif'juaag; hogy minden' egyéb olvasóréteg mechanikus^"bekebelezése" felidézi olvasókönyveink hibridizáláaának veszélyéti hogy amennyiben a középiskolai tanulóifjuság részére készi'tünk a történelemoktatás segédlet-trendszeréibe szervesen beilleszkedő olvasókönyvet^ az az egyéb olvasórétegek, igy a nagyközönség számára ia hasznos olvasmány lesz, megfordítva viszont ez ugyanigy nem áll.
