Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

- 14 tehát nincs tisztázandó probléma,/ Az 1861. évi országgyűlésről pedig' Szakad' Gyor^V nagy munkáját Várjuk, mely természetesen elsősorban a politikai kérdésekkel fog foglalkozni, de nyilvánvalóan tisztázza az összetétel, tanácskozási mód * stb problémáit is. ( Az'1840:

1 XVX. te. azonban a megyei közgyü

f1 é s e' n megjelenési jogot biztosított a nem nemes községek kiküldötteinek, és egy uj testületi szervet is létrehozott, a közgyűlésen választandó állandó bizottmányt.

1 Erről a közgyűlésről tudjuk, hogy a vármegyékben megtartották, az állandó választmányt megválasztották, és az szinte permanensen ülésezvén intézte a szabadságharcnak a vármegyékre háruló, főleg ellátási és utánpótlási feladatait.' /L.' Spira* Györg

y forrásközléséi: A vezármegye forradalmi választmánya 1848 tavaszány Századok 1964. évf./ A közgyűlés nem nemes tagjairól azonban' Zala megye községeinek panaszaiból különös dolgok -, derültek ki.' Volt pl. község, amely azt panaszolta, hogy őket meg sem kérdezték, ki képviselje őket a közgyűlésen.' Keveset tudunk az állandó bizottmány összetételéről, tagjainak az igen ^gyakran tartott üléseken való részvételéről ís.'^Erről elszórt adatok találhat ók* "

Horváth' Mihályr Magyarország függetlensági harca c. hires könyveben ^Q- B&rt-á;'Iá-tv'án Kossuth köteteiben is, sőt az adatokat r á s z bÖÜ- ö-s-sZeá 1 Titjak vármegyei l'848—as tanulmányok is; áttekintés azonban az egész kérdésről nincs, összefoglalóan nem tudjuk, hogyan működtek ezek az állandó, bizottmányok, mennyire tudták ellátni feladatkörüket. • Mint legszebb forradalmi hagyományaink- egyike megérdemelné a gondos^tanulmányozást.• Nem is volna nagyon nehéz munka, hisz az állandó bizottmány jegyzőkönyvei és iratai majdnem minden megye levéltárában megvannak.' Ugyanez áll az 1861-ben összehivott megyei közgyűlések összetételére és működésére is. ' Á •''• e z * kir. városokról az 184k

:

sXXTTIr : • • te. csak keretszabályt alkotott, de ebben a keretben is teljesen ^újjászervezte a városi képviselőtestület és tanács választááát,- hatáskörét és működését.i Arról azonban ugyszól^ yán semmit sem tudunk, hogyan hajtották végre ezt a törvényt., és- milyenek lettek az ennek alapján megválasztott képviselőtestületek és tanácsok.- Ezt< Csizmadia ' egyetlen mondatban intézi el a^fentebb idézett városi jogi- munkájában. Pedig ugyané törvény alapján alakultak meg 1861-ben is a megint csak rövid életii városi önkormányzatok.' Részletes tanulmányt érdemelne ez B, kérdés is. Gondos vizsgálata alapján valószínűleg tisztábban látnánk az 1848-as szabadságharc számos egyéb kérdésében is. * A 'mezővárosokra és községekre vonatkozóan az 1848':

XXIV;te. csak általános felhatalmazást ad, igy nem tartjuk valószínűnek, hogy a sok minden egyébbel