Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

- 15 elfoglalt vármegyék ez ügyben intézkedtek volna. Ezt legfeljebb' néhány nagyobb mezővárosban /pl.' Veszprém,' Nagykanizsa/ volna érdemes megvizsgálni, de általános következtetést még e vizsgálat eredményeiből sem lehetne levonni, hisz az ügy a vármegyék kezébe volt letéve, azok pedig a rendelkezésre álló rövid idő alatt semmiképpen sem járhattak el egységesen* • A ker&éa le^lényegesebb~részeit már"feldolgozta' Horváth ^Zols "fán;*" A községi Önkormányzat és a parasztság '/

Szabó' I

stvánl""" A> parasztéig- Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1^14$ • Budapest,- 1965 j" II. köt, 565-615 1./ c. tanulmányában*' AB-'-G tanulmánya vet világot a községi igazgatás' Bach kori fejlő-" désere is, ami egyébként nem tartozik témakörünkbe, mert önkormányzati testületről akkor természetesen nem lehetett szó. "

A dualizmus kora /1867 - 1918

/ •Az országgyűlés összetételét szabályozó törvények közül a képviselőház választását szabályozó törvények voltaképpen egész idő alatt ugyanazon^az alapon maradtak, csak az országgyűlés időtartamat^emelték fel 5 évre* /1886^19'tc./, és a választójogi cenzust számították át adóalapra /187'4:< Máfeíll• •* tcv/•-'• A* Tisza István konzervatív politikáját tükröző 1913s' X-XVi te. és> Vázsonyi ^kompromisszumos félmegoldását j elént-o • L918*

XVII.- te. alapján választást h:gm tartottak. A- "jogtudományt" jelentő közjogi összefoglalások megelégedtek a fennálló, hatályos jogszabályok leírásával* sem államelméleti, sem történeti alapon birálatot nem mondtak. Belőlük csak a kor szabályai ismerhetők meg. Példaképpen Korbu_l7_^mre 1874-ben,' Nagy Ernő 1887-ben és Kmety • * Károly 1902^ben megjelent Magyar közjog-ára utalunk. Közülük Nagy! Ernőé a legvilágosabb és legátgondoltabb. A választójog kiterjesztéséért folyt harcban megjelent többé-kevésbé tudományos-munkáknak se szeri, se száma.

; Ezekről némi, de nem teljes tájékoztatást nyújt a Magyar Jogi Lexikon /Budapest, 1904, V. köt. 98-100. 1'./. A tanácskozási módról,, ^öszszeférhetetlenségről, házszabályokról az emiitett általános munkák áttekintést adnak. Tulajdonképpen az országgyűlések történetét adja, teljesen a dualizmus elvi alapján állva 1 Gr'atz' Gusztáv; A dualizmus kora^ -/Budapest, 1934/ c^müve. Megpróbálja a pártküzdelmeket is vázolni, de a külsőségeken nem jut -tul. A dualizmus országgyűléseinek alapvető társadalmi elemzése, a bennük felmerülő törekvések társadalmi és gazdasági alapjának feltárása még nem történt meg* Ez azonban nemcsak széles európai áttekintést és államelméleti tudást, de rengeteg időt is kivan, hiszen csak az országgyűlések nyomtatásban közzétett jegyzőkönyvei és iratai százat meghaladó kötetet tesznek ki, és nem mindig mondhatók épületes olvasmánynak .