Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

-. 9 tum 1743-ban ugyan megengedi, hogy a tanácsok a város hasz-" nát érintő"dologban külön is összegyűljenek, de inti a tanács jogi szakértőjéét s^

,f

Nótárius , uram pedig bíró uram előtt ne horgásszon"' /UO«Í 483. l*./.' Érdemes -volna megvizsgálni, mennyi önkormányzatot engedtek a külvárosoknak, fertályoknak, tizedeknek; az eddigi adatok' aztmutat ják,. hogy Inkább a szolgáltatások tel j esitése nek és a primitiv közrendészetnek a'közegei voltak? mint a l-akossá.g

v

erd'ekeinek védelmezői.- Ezért hagyta meg' Szatmár városa is 1B7<2-ben büntetés terhével, hogy a . céhen kívül álló,.- bármily en , réndü és rangú ember' Jelenjék meg- az* "utczabeli. dékáiay" összehívta gyűlésen /CSvTI'I; ^683../« A lakosság hangula-t ára a tanac sot - vagy a tisztségviselőket szidalmazok ellen-hozott szigorú rendszabályok-lehetnek jellemzőek. ? * " f

* 'A mezővárosok kutatásától az. önkormányzati in! tézmények

j

gazdag helyi .változatainak felderítését várjuk, i A Mohács utáni korszakhoz Is érdemes e 1 oIvasnI B'á'c'skáii Vera: •Magyar mezővárosok a > XV 0 - a z áz a d b an >* / B ud a p e s t, 1Tfö/ ~~" G l kitűnő t an u Imány á t o - A XVII. s z áz a d r a né z v e- u t-a 1 unk a' haj d uv ár o•sokról és- Hegyalja" közösségeiről fent idézett irodalomra, melyhez,: még.- Bv>jPéter

: Kaira lifar Egy hegyaljai mezőváros harca ;.#aáS< örökös johbagyság e 1 len^TŐ 1 asz 1 iszka küzdelme földesuraival a-XVriö században/, Tört1 Szle 1961,. évfo említendő.. A • XVIIIQ -századi /nemcsak egyházi/V me-z óváros okra- nézve -modern feldolgozás^ áll r end e I-k e z é a ün kr e, \. -OBjJzm^d i a'- And 'ér g • Az egyházi- mezővárosok j ogi helyzet e. ,-és küzdelmük a felszabadulás ifiért a XVIII* Bzázadbanv/Budapest, 196-2/,- mely .mind a. szervezet^ mind az. állam&atalommal való viszony kérdéseire kitér, a- a-r-égebbi- irodalmát is - hasznosít ja

c

> Eddigi Ismereteink •szerint az .önkormányzat elsorvasztásának tendenciája- itt is érvényesült; a< hajdúkerület! statútumok pl. 1774r-ben kizárták a«"."népeit" a hadnagyválasztásból, s ezt a városi tanácsra- es az e'aküdtpolgáraágra ruházták át,-. 1820-ban pedig megismételték azt az elvet ,-hogy a* zsellérekét választójog-nem • illeiií ;/CS> ÍII9- 495 , 526 • ••' I. / ,\> Mint a városoknál, a-mezővárosok tekintetében is előtérbe-nyomult a tisztségek betöltéséhen, a- testületi önkormányzatban a nemesség, amintrMgjlát \ 'Í2lÉíl ~ Márkuaj

: István ma^ is helytálló cikke illusztrálja: , Nagykörös^beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a , XVIII^Iszázadban* /Századok 1^43., évf-'./. Az autonómia- megnyirbálásának' képét tárja elénk á-mezővárosi-parasz-ti élet hátterében^ ff árkány• Sz

űcs Ernő:

: Vásárhelyi-testamentumok /Buda•pest-, 19*^J7~^Tkönyv' e. T "~"~" • . 'A községek önkormányzatára ma is klasszikus mü &^S

j

á^b'ój latY

J

áiij

' A parasztfalu önkormányzatának válsága az uj~ koFharf37Ta^ulmányok a magyar parasztság történetéből c. kötetében^ Budapest,,. 1948/

v

Nem lehetne jobban leírni azt a folyamatot,. ameljr a jpbbágyság életének vezető- ,t eatuletét, a községi birót és'esküdt eket, az állami, megyei ás • földesúri -hatalom, enged elmés eszközeivé aülyeaztette, . Mig 1703- •