Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bónis György–Degré Alajos: Megjegyzések a képviseleti intézmények kutatásához / 1–19. o.

ralis conditionis homine'a" a megy egy ül és alkalmából nemegyszer tisztességtelen ás gyalázkodó'szavakkal illetik a mágnásokat és a nemeseket, sőt ezek a parasztok nagv. tömege miatt be sem férnek, hanem az aj tó- mellett kell állaniuk, a megye közönsége elrendeli, hogy nemnemes személyek a közgyűlést nem látogathat j ák "/OS

1 -IXX* 226. l'./.-'-Azt hiaazük, a török kiűzése után ez volt átfejlődés iránya, vagyis a napét mindenütt következetesen kir-ekes-z tett ék a megyegyülesekbői. • A- XVIII. században már a szegényebb nemesek megmozdulásaitól • is félteke Szatmár megye ezért rendelte 1711-ben, hogy. senki ne- ugorjon fel a megyegyűlésen'vágy a törvényszéken, hogy mást bepanaszoljon, hanem keresse jussát a szolgabirói, majd a:z alispáni széken- /uo..264° l'./V Vas -megye pedig megtiltotta, hogy a személyesen vagy* "emberük utján" megjelenő nemesek más'nevében beszéljenek, vagy a nemességet néze• tűk támogatására hivják fel, mert ez a* wp^rl'úá

"vfel láz 11áaá%, • a' kö z r end s ér e Íme t j, e 1 en t ené< /C & ,V /1 • 5 55'V V/ ° i' ^°

rm

^^^

a •politikai életről tehát ebben a* "nemesi demokráciában" alig . lehet ett .szó

el 1742-ben azt' hangoztat ta» B erényi' Zsigmond fő; i^pán, és • javaslat ára

1 Baranya; megye gyűlése, hogy a megyei • ti-sztikari ^o^puja^myatreum,1 amelyben nem mindenki dolgozik a ff-ejéjvel, hanem, egyesek a kezükkel, mások -pedig a lábukkal" " »/^göi*í§

,J

33« . Ív/f' ebben a vulgarizált organikus .•hasonlatban • akaratlan önvallomás rejlettemért a^ megye, lakosságának nagy • többsége csak a* "lábbal dolgozóik"- rúgásaiban részesült.- Ez > volt 'annak a> nemesi megyének a másik arca, amely a rendi nacioxnaiizmus t szegezte szembe II*» József ujitásaival' /Lengy'él i A1-fr'e;d : • -»

11»> József reformjai és a rendi Győr -megye ellenállasa,

1 Arrabona, a Győri Múzeum évkönyve 2, 1960/. r' o a van,- amelyből eli • politikai:szervezétének tetemes irodalma cj-égf 11 tf• B'ru'ckh'er'

;

' G

y őző , •» -Gárd on.yL; Á1 b ert, • Há'zl'^'J-ehő ,''

,

Iváh

!

7

,

i' -Béla.

1 es; Rovata - Ferenc munkaira emlékezteti nTTTlttPt ekinteskent. G'sizmadTa^Amf^rTTlfegyar' városi jog- 4

/Ko. lezavar-,' 19*41/ e".. könyveT^JanThá't juk , melyben - alcimének . 'megfelelően "- elsősorban a •.városszervezet reformjára irány uv lő. törekvésekre' esik a» hangsúly.• Elméletileg ás szerkezetiíeg- is zavar i D'én'e'a:

1 A haz . bomlásakor,

1 / • t ős ág' kérdés .élben az előző időkre is haszonnal forgatható.. A városfeglípdés visszamaradásának marxista áttekintései 6'

Züe'a ' ' 'J

,

eh

l

if:

,

'BÍa8i &tadteweeen in Ungarn im 15-17 »i Jahrhunder t / 81ud ia , Historlcá' 5.3,' 'Budapest, 1953/.' Talán eltekinthetünk ;

itt a- bőséges helvtörténeti irodalom felsorolását ól, de - már csak . analógiakent is •* ajánljuk a> "Tanulmányok' Budapest- múltjából • gazdag' tartalmú köteteit,. Ugyancsak természetesnek kell venni, hogy a- munkatársak jól ismerik a» Levéltári' Szemle évfolyamait, • melyekben városi jogtörténeti tanulmányok is helyet kaptak •Qm&rő'czyj. Györ'A'y i ->--A városi hatalom néhány kérdése a 16. szá zadi Dobrecénben, 1963, évf. 1-2. sz>/.•