Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 87 szokat. Többek között ennek, az Ausztria-Magyarország szempontjából létfontosságú kérdésnek megtárgyalására Burián, mint újonnan kinevezett külügyminiszter január végén Méziéres-Charleville-be, a német főhadiszállásra utzott* Ott tárgyalt Vilmos császárral, Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárral, Jagow külügyi államtitkárral, s más vezető német politikusokkal* Megbeszéléseiről részletesen beszámolt az 1915• február 3-i közös miniszteri konferencián külügyi politikájának alapelveit ismertető expozéjában, A minisztertanácsi jegyzőkönyv szerint szólt az e téren tornyosuló nehézségekről, reprodukálta érvelését, amellyel - állitólag - sikerült megnyernie a németeket az osztrák álláspont számára. Vilmos császár és kormánya, ahogy Buriánnak a jegyzőkönyvben megörökített beszámolója mondja, elállt attól

r hogy támogassa az olaszok területi követeléseit. Az 1915» február 3-i minisztertanácsi jegyzőkönyv alapján, Burián németországi diplomáciai küldetését az olasz kérdés szempontjából sikeresnek látjuk* > Ezzel szemben emlékirataiban ugyancsak részletesen szólván Mézieres-Charleville-i tárgyalásairól, ezek eredményét summázván, félreérthetetlenül szögezi le: "Wir konnten einander damals nicht überzeugen." Egyelőre állapitsunk meg annyit, hogy ugyanarról az eseményről két kútfő egymással homlokegyenest ellenkező módon számol be* Czerninnek Burián száraz, kiszikkadt, terjengős memoárjával szemben, szinte szépirói teljesitményszámba menő, mozgalmas, jól exponált képekkel, életszerű jellemzésekkel, szines pillanatfelvételekkel tarkitott, néha államférfiúi messzetekintésről tanúskodó emlékiratának "^" talán azok a legérdekesebb, legtanulságosabb, s a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek megfelelő részeivel való egybevetésre legalkalmasabb részei, amelyek a*Breszt-litovszk-i béketárgyalásokról szólnak. Ismét azt mondom, #3fdalszám lehetne párhuzamos szövegeket idézni az emlékiratból és a minisztertanácsi jegyzőkönyvekből* Ezek a részletek egyértelműen bizonyitják, hogy Czernin - okként egyelőre csak annyit: talán, mert időben Buriánnál közelebb állt a jegyzőkönyvek megfogalmazásához - a jegyzőkönyvekkel kongruensebben, néha szinte szó szerint egyezvén azokkal, adja elő a dolgokat* Visszaemlékezései forrásaként, többek között egykorú naplóját nevezi meg a volt külügyminiszter. 295- A naplókat,sajnos nem ismerem, igy nem tudom eldönteni, hogy a szó szerinti egyezések pontosan honnan eredeztethetők* Qnnan-e, hogy naplójába, ha vázlatosanis,feljegyezte magának például az 1918* január 22-i közös minisztertanácsi beszámolójának szövegét, legalábbis annak leglényegesebb részeit, vagy onnan, hogy eredetiben használhatta a közös minisztertanácsi jegyzőkönyveket. Feltevésem az, hogy az utóbbi eset a valószinübb. Még e bizonytalansági tényezővel számolva sem érdektelen azonban a szövegösszehasonlitás. Az emlékiratnak az 1918. január 22-i közös miniszteri konferencia lefolyását reprodukáló része csak általánosságban utal azokra a nehézségekre, amelyek a németekkel való együttműködés terén a bolsevikokkal megkötni szándékolt béke tárgyalása során mutatkoznak, s amely