Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Koppelow, I.: Az iratkezelés kérdései a szocialista mezőgazdaságban: Archivmitteilungen, 1964. / 815–823. o.
- 820 győzelmével - a maguk történelmi feladatát mint politikai, gazdasági és kulturális központok, valamint a vidéken a szocialista tulajdonviszonyok kialakításának és megszilárdításának anyagi- technikai bázisai már betöltötték. Kizárólag gépjavítással foglalkozó állomásokká történő átszervezésük rövidesen mindenütt befejezést nyer. Az átszervezés nyomán a személyi állományban bekövetkező csökkenés és az ezzel gyakran együttjáró elhelyezésben változások azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy a mindeddig megőrzött regisztratura—anyagok esetleg éppen most fognak elpusztulni. Az előadó a továbbiakban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelésének kérdéseit vetette fel, Rámutatott arra, hogy az üzemi levéltárak felállítására vonatkozó, 1950 áprilisában kiadott utasitás, valamint az 1960-ban kibocsátott selejtezési irányelvek révén az állami levéltárügy bizonyos befolyást tudott gyakorolni a szocialista mezőgazdaság legfontosabb üzemei: az állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások, illetve gépjavitó-technikai állomások iratanyagának kezelésére és őrzésére, még ha nagyon különböző s egyáltalán nem kielégitő eredménnyel is. Ezzel szemben a szocialista mezőgazdaság egész szövetkezeti szektorára vonatkozólag nem kerültek kiadásra hasonló utasitások és irányelveké Ha azonban meggondoljuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az NDK megművelhető földterületének 85,4-%-án, tehát nagyságrendileg a legnagyobb, a népgazdaság agrárszektorának fejlődésére döntő kihatású területen gazdálkodnak, - nyilvánvalóvá válik, mily rendkivül fontos és sürgős feladat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelésével kapcsolatos kérdések tisztázása. Ha jelenleg nem is igen lehet beszélni arról, hogy az állami levéltárügyi szervek megfelelő befolyást gyakorolnának a gép- és traktorállomásokhoz és állami gazdaságokhoz képest egyébként kétségtelenül sokkal később keletkezett mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelőszövetketek mérlegelésére lenne bizva, megfelelő dokumentumokban rögzitik-e vagy sem a szövetkezet életének eseményeit, különösen pedig termelési eredményeiket. Már maguk a termelőszövetkezetek jogszabályai is előírják egy egész sor iratfajta vezetését, amelyek a három különböző fokozatú szövetkezeti tipusban némileg eltérnek egymástól. V a lamennyi szövetkezetben kötelezően meg kell lenniök a következő iratoknak: alapszabály, a tagok Írásbeli belépési nyilatkozatai, a közgyűlések és elnökségi ülések határozatai javaoLatai és jegyzőkönyvei, a bevitt földtulajdon átvételére és becslésére kiküldött bizottság jegyzőkönyvei, a II. és III. tipusu szövetkezetekben ezenkívül a leltárak is, továbbá a szövetkezet által megművelt összföldterület regisztrálására szolgáló földnyilvántartási könyv, a jogtulajdon-nyilvántartások /amennyiben a szövetkezet az államtól használatra kapott földterületekkel rendelkezik/, a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolói, a belső munkaszervezés és az egyes munkaterületek munkamenetének szabályozása. A továbbiakban a termelőszövetkezeteknek rendelkezniük kell távlati tervvel, éves pénzügyi ós termelési tervekkel /üzemtervekkel/, valamint művelési, növényápolási, aratási stb. tervekkel.
