Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

- 789 Ezzel szemben a tartományi főlevéltárak és tartományi levéltárak illetékességi-- és gyűjtőkörében lényeges változások történtek a területük közigazgatási szerkezetében végbement változások folytán. Az 19^5-1952 közötti évekre vonatkozólag a Drezdai, Magdeburgi, Potsdami, Schwerini és Weimari Állami Levéltárak *• tartományi főlevéltári funkciót gyakorolnak, 1952-től viszont egy, vagy több kerület területén illetékes állami levéltárakként működnek. Az "Alapelvek" nagyon határozott különbséget tesznek e két funkció között, melyek nem csupán a fondók számát és terjedelmét illetően, hanem azoknak a levéltáron belüli tagolódása szempontjából is igen jelentősek. Az 1952-ben bekövetkező funkcióváltozás szükségszerűen a tartományi levéltárakat is érinti. Egy részük mint állami levéltár - egy-egy kerület területére kiterjedő illetékességi jogkört nyer, más részük történeti állami levéltárként működik tovább. t Ami a regionális és helyi állami és gazdasági szervek tekintetében a levéltári illetékesség kérdését, valamint e szerveknek a tartományi főlevéltárak és tartományi levéltárak közti felosztását illeti, - e tekintetben mindmáig igen eltérő gyakorlat uralkodik. Néhány tartományi levéltár például a gyűjtőkörébe tartozó regionális és helyi szerveknek 19^5-1952 között keletkezett valamennyi fondját átveszi, mások viszont csupán a helyi szintű szervek fondjait. Az előadó szerint feltétlenül szükség van arra, hogy e különbség kiküszöbölésével egységes gyakorlat alakuljon ki a tartományi levéltárakban, s hogy "Az állami levéltárak közötti fondelhatárolással kapcsolatos irányelvekének megfelelően az egyes állami levéltárak illetékességi köre egységes szabályozást és pontos rögzitést nyerjen. Ennek során a tartományi főlevéltárak és tartományi levéltárak között az államapparátus területéről származó iratanyag tekintetében szükséges fondelhatárolás mellett különös gondot kell forditani a szocialista és szövetkezeti gazdaság iratanyagával kapcsolatos illetékességi kérdések szabályozására. Az előadó a következőkben a fondképző szervek nyilvántartásának kérdésével foglalkozott. Mint rámutatott, az állami levéltárak egyik alapvető feladata, hogy illetékességüket - melyre vonatkozólag elsősorban az "Alapelvek", továbbá az Állami Levéltárigazgatóság által kiadott speciális határozatok csupán keretet nyújtanak - az egyes fondképző szervek anyagának forrásérték megállapítással egybekapcsolt tervszerű begyűjtése révén konkretizálják, vagyis megállapítsák, hogy külön-külön mely fondók tartoznak a szocialistakori osztály anyagába* Ehhez természetesen beható hivatal- és igazgatástörténeti kutatásokat kell végezni, melyek nyomán kimutatás készül mindazokról az állami szervekről és egyéb szervezetekről, amelyek jelenleg léteznek, vagy egykor léteztek, s az adott levéltár illetékességi körébe tartoznak, Eszerint tehát minden'levéltárnak ki kell alakítania a maga fondképző szerv nyilvántartását. Ez a nyilvántartás nem csupán a fondók begyűjtésének és átvételének, hanem azok rendezésének és jegyzékelésének is fontos segédeszköze.