Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Román János: Beszámoló csehszlovákiai tanulmányutamról / 769–775. o.

- 773 Gyűjteménynek tekintik és gyűjteményként kezelik az egyházi anya^ könyveket is. 1952-ben az egyházi anyakönyveket államosították és 1$?Qig bezárólag az állami levéltárakba kerültek, az 1870-1895. közöttiek az anyakönyvi hivataloknál vannak, az 1895. utániak pedig az egyházaknál. Az anyakönyvek még a régebbi 1960. előtti kerületi beosztás szerint, 6 kerület szerint vannak szétosztva és elhelyezve, egy-egy kerület anyaga felekezetenként, azon belül helységenként ABC rendben. A céhes iratok töredékes állapota miatt /egy-egy protokollum, vagy szabadalomlevél maradt legtöbbnyire./,gyűjteményes anyagként kezelik a céhes iratokat is. Nyitrán ez a gyűjtemény pl. 16 doboz terjedelmű, Pozsony város levéltárában viszont nagyon szép, jelentős és csaknem teljes céhes anyagokat őriznek. A levéltáraknak az irattermelő szervekkel szembeni illetékessége mind területi, mind szakmai szempontból pontosan körvonalazott. Az állami /kerületi/ levéltárak ellenőrzik a kerületi szintű igazgatási és egyéb szervek, valamint a kerületi szintűnek megállapított vállalatok selejtezését a jelenlegi kerületek határain belül, továbbá átveszik a kerületi szintű irattermelő szervek levéltárivá érett iratanyagait a vállalati anyagok kivételével, mert a vállalatokat törvény kötelezi levéltárak fenntartására. A kassai kerületi levéltár területi illetékessége alá például körülbelül 150 vállalat tartozik. A járási, vagy alacsonyabb szintű, jelentőségű vállalatok a járási levéltárak ellenőrzése alatt állnak. A pozsonyi állami levéltárhoz, a vállalatokat is beleértve, körülbelül 300 irattermelő szerv tartozik, a besztercebányai levéltárra pedig évente kb. 400 selejtezés ellenőrzés esik. Nem minden selejtezési ellenőrzés kivan helyszini kiszállást, sok esetben'csak jóváhagyási záradékkal látják el a selejtezési jegyzőkönyveket. Az irattermelő szervek a selejtezést a szakminisztériumok által kiadott ügykörjegyzékek alapján hajtják végre. A selejtezés során az iratanyag három csoportra különül: a./ archiv, azaz levéltári anyag, amely átadásra kerül az illetékes levéltárba, 3/ scart, a teljes selejt, amely a levéltár ellenőrzése után értékesíthető, v./ vibel /kiszedés/, melynél megállapítandó, hogy mi levéltári anyag és mi selejt belőle. A legtöbb iratfajta selejtezési határideje 10 év, de vannak 2,3,5 éven tul selejtezhető iratfajták is, a birósági iratoknál viszont 20 év, de vannak 30, 50, sőt 80 éves határidők is, utóbbi pl. a földkönyvekre nézve. Levéltári kezelésbe általában 10 évnél fiatalabb anyagok nem kerülnek, kivéve a megszűnt szerveket. így került például levéltári kezelésbe az 1960, évi reorganizáció kapcsán a korábbi közigazgatási egységek iratanyaga. Pozsony város levéltárába viszont csak az 195^. évvel bezárólag keletkezett iratok kerültek, mert a városi szervezetet a reorganizáció nem érintette.