Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

Ha végigtekintjük a közös miniszteri konferenciák tárgysorozatát, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a szőnyegre került kérdések a legritkább esetben lépték tul az emiitett határokat* A delegál ciók összehívása, határozatainak törvényerőre emelkedése, a velük való érintkezés, a közös ministérium képviselete a delegációkban, a közös minisztériumhoz, vagy a közös miniszterek egyikéhez intézett interpellációkra adandó válasz,.a közös hadsereggel kapcsolatos problémák, a külügyi és hadügyi költségvetés, Bosznia-Hercegovina okkupációja után a megszállt tartománynak legfelső fokon a közös pénzügyminiszter ke&ében összefutó kormányzatával kapcsolatos problémák, s nem utolsó sorban a külügyminiszterek beszámolói a nemzetközi helyzetről m voltak a közös minisztertanácsok ügyrendjének legfontosabb pontjai* Ha megkíséreljük egységes képbe fogni a közös minisztertanács világháborús működéséről összehordott adatok mozaikkockáit, akkor e kép alapján csupán sok fenntartással és korlátozással válaszolhatunk igennel arra a kérdésre: közös /birodalmi/ kormánya volt-e a minisztertanács Ausztria-Magyarországnak? A fenntartások és korlátozások lényege az, hogy a legfőbb kormányszervnek kontemplált közös minisztertanács alig volt több, mint a korona legfőbb tanácsadó szerve és vitafórum, ahol az osztrák és a magyar kormány nem egyszer ellentétes érdekeit és ezeket az érdekeket kifejező, ellentétes nézeteit igyekeztek egyeztetni* .Stürgkh osztrák miniszterelnök s mások is nem egyszer nevezték magukat a korona legfőbb tanácsadóinak. A korona legfőbb tanácsadóinak grémiuma, a közös minisztertanács a korona legfőbb tanácsadó szerve • * volt

. Ahogy már utaltam rá, főképp az Osztrák-Magyar Monarchia két világháborús uralkodójának személyi adottságai, Ferenc József elaggott volta és Károly fiatalos tapasztalatlansága., befolyásolhatósága és a naivsággal határos jószándékból fakadt könnyelműsége volt talán az egyetlen komoly akadálya annak, hogy a polgári parlamentáris alkotmány korlátai között, amelyeknek nagy részét a világháború amugyis széttörte, ne az abszolutizmus korának teljességében érvényesüljön a monarchm hatalma és jogköre.

2

62* Részleteiben nem tudtam megvizsgálni, hogy ez a jogkör éppen a közös minisztertanáccsal való viszonyában miképpen jutott kifejeződésre* A jegyzőkönyvi alakiságokról szólva, érintem majd a jegyzőkönyveken a kiegyezéstől a Monarchia összeomlásáig szereplő, uralkodói tudomásulvételi formula kérdését* A formula a dualizmus évtizedeiben nem azonos tartalmakat fedett* Csak aprólékos kutatások fogják megállapítani tudni, hogy az azonos forma mögött végbement tartalmi változás miben állott*263» A tudomásulvétel /vagy nem vétel, amelyre különben példát idézni nem is tudok/, tényén, nem is múlottak lényeges dolgok* A szó eredeti értelmében legtöbbször valóban csak a jegyzőkönyv tartalmának tudomásulvételét fejezte ki ez az évtizedes formula. A közös minisztertanács a világháború alatt általában mindig' az események utá,n kullogott* A hadüzenet pillanatától /pontosabban: a hadüzenet előkészítésétől/ kezdve a kezdeményezés és irányítás annak az erőnek irányába tolódott el, amelyet legegyszerűbben katonai klikknek mondhatunk,- s amelyet képviselhetett az uralkodó, a külügyminisz-