Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 732 hetők meg egymástól kétséget kizáróan/, az eredeti szövegtagolás és különösképp az egykori mondat- meg szóközi interpunkció megtartása olyen tehertétel az olvasók - s különösen a nem szakmabeli érdeklődők vagy helyi ismeretterjesztők - számára, amely semmiképp sincs arányban a másik oldalon a nyelvtudománynak elkönyvelhető esetleges nyereséggel. /Teljes betüforma-hüségre egyébként a közreadó sem törekedett./ • A szöveghez készült jegyzetek sikerülteknek mondhatók: nem túlméretezettek, de a szükséges utbaigazitást mégis megadják /legfeljebb egy-két helyen lehetett volna szaporitani őket, ismét csak a szélesebfckörü olvasóközönség érdekében/. A földrajzi nevek és a személynevek mutatója, de különösen a magyarázatokkal is ellátott, gondos tárgymutató még magasabbra emelik az önmagában is igen becses forrásközlés értékét. Maksay Ferenc » Román János: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának szakmái és mesterségei a XVI-XVII. században, különös tekintettel a Hegyaljára /A Magyar Történelmi Társulat Borsod-Zempléni Csoportja Évkönyve. Miskolc, 1965./ A tanulmány monografikus áttekintés igényével készült munka egyik fele. Mig a másik felében a XVI-XVTI. századi zempléni jobbágyipar termelési viszonyai kerültek ismertetésre, ez a tanulmány a mesterségek szakmánkénti ismertetését adja, a rendelkezésre állott forrásanyag engedte részletességgel. Az ásványi és növényi nyersanyagokat feldolgozó iparok csoport-"' jában szól a sárospataki malomkőbányászatról, a zempléni, közelebbről a Zempléni Szigethegység délnyugati részén folyt mészégetésről, a zempléni épitőiparról, majd ismerteti a megye, közelebbről pedig Sárospatak és Pazdics agyagmivességét, s röviden megemlékezik a megye, közelebbről pedig a sárospataki uradalom e-korszakbeli szénégetéséről. Az élelmiszeripar ipará.gai közül áttekintést ad a megye malomiparáról és sütőiparáról^-ismerteti a halászatot, elsősorban a sárospataki gyalmos vagy szegedi halászok működését, kik itt a céhszerü munkaszervezetben : . működtek. Foglalkozik a hegyaljai mezővárosok mészáros mesterségével és mészárszékeivel, majd ismerteti azokat a mesterségeket, amelyek a szőlő müvelésével és a bor eltartásával voltak kapcsolatosak, végül a megye 0Q0 -