Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 733 sernevelés érői és sernevelőinek működéséről és a pálinkafőzésről ad rövid áttekintést. A továbbiakban az egyes szakmák csoportjába tartozó mesterségeket összevontan tárgyalja. így a faipar és azzal rokon mesterségek csoportjában az asztalos, ács, kerékgyártó, faragó mesterségek mellett olvasunk a gyékény és vesszőmunkáról, valamint a bordás és rostaköt Ö kismesterségekről is, A bőripari szakmák, illetve mesterségek so rában a varga, csizmadia, timár, szűcs, erszénygyár tó, és a nyereggyártó mesterségek áttekintését kapjuk» A megye gyapjú és textiliparáról szóló fejezetben takácsok,, kötélverők, szabók, szürszabók, süvegesek, gombkötők működéséről értesülünk, mig a fémipar a kovácsok, lakatosok, csiszárok, órás és puskamüves mesterek, rézművesek és aranyművesek által képviselteti magát. Végül a vegyes mesterségek sorában szó esik a borbélyokról, fésűsökről, gyértyamártokról, szappanosokról és üveggyártokról. Az egyes szakmák és mesterségek ismertetése önálló fejezet, mintegy önálló kis tanulmányt alkot, együttesen azonben megfelelő áttekintést nyújtanak a korszak zempléni jobbágyiparának mesterségbeli színvonaláról, A tanulmány bevezetésében rövid utalást találunk a termelési viszonyokra is, melyek között az egyes mesterségek működtek, a befejezésben pedig az iparfejlődés három jellegzetes irányáról, a céhesedésről, az uradalmi konvenciós ipar és a bérmunka rendszeréről kapunk rövid tájékoztatást. *- OÖ.o **• Sáry I

stván: Győr meg

ye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869-1873. /Arrabona, 1965*/ A tanulmány az 1868, évi népiskolai törvény végrehajtásával, illetve a kialakult népiskolai viszonyokkal foglalkozik. A tanügyigazgatás központi iratanyagának sajnálatos elpusztulása különösen emeli annak a közigazgatási iratanyagnak értékét, melynek alapján rekonstruálni lehet a megye közoktatásügyi viszonyait, A tanulmány a közigazgatási szervezet oldaláról foglalkozik a kérdéssel, elemezve, hogy a megye önkormányzati szerve milyen álláspontot tanusitott és milyen mértékben vett részt a népiskolai reform végrehajta.sa.ban* A tanulmány első része egy ellenzéki és egy ezt követő kormányhü megye törekvéseit kivá,nja bemutatni a népiskolai reformmal kap>csolatban* E harcból elvi téren az utóbbi erők győzelme bontakozik ki, ettől függetlenül világosan kirajzolódik, hogy Eötvös törvénye alapvető változásokat idézett elő a magyar közoktatásügy történetében és megterem tette a lehetőséget a polgári igényű népoktatás kialakítására. Az ered-