Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.
- 724 li a kötet* Első pillanatra talán fényűzésnek tűnik ez a módszer, azonban ha a történelmi szakkörök munkájára gondolunk, ugy beláthatjuk ennek pedagógiai jelentőségét, és hálásak lehetünk az ilyen közlésért. Latinul tanuló diákjaink számára ugyanis ez a kiadá,s lehetővé teszi a legkülönbözőbb eredeti iratok olvasását. A fényképek - eltekintve egyes kivételektől - ugyanis a kicsinyités ellenére is olvashatók. A szövegközlés után a szerző röviden ismerteti a forrás többi - itt nem közölt - részét is. Minden szemelvényhez külön hivataltörténeti és tárgyi magyarázat tartozik. Nagy örömmel kell üdvözölni a hivataltörténeti részeket, mert - sajnos - a tanitás keretei között nem igen jut tér a hivataltörténet részére. Igen nehéz feladat volt 27 szemelvényben Győr feudális kori történetét bemutatni. A középkor nagyon háttérbe szorult. A pannonhalmi alapítólevélen kivül csak I. Lajos 1361. évi kiváltságlevele származik Mohács előttről. Tanulóink ezt a kort a megfelelő egyetemes történelemmel együtt egy évig tanulják, igy nem kellett volna félni több középkori anyagtól. Nagyon örvendetes, hogy a kötet privilégiumokat, közgyűlési és tanácsi jegyzőkönyveket, porta-jegyzéket és urbáriumot is közöl. Ezzel közelebb hozza tanulóinkat történelmünk alapvető forrásaihoz. Sajnos, a reform-kor szinte kimaradt a kötetből, holott úrbéri perek* illetve közgyűlési jegyzőkönyvek és irodalmi emlékek biztos jó anyagot szolgáltattak volna. A szabadságharc bemutatása plasztikusan sikerült. A tárgyi magyarázatok az anyagot jól egészitik ki, bár néhol a fogalmazás nem egészen szerencsés. /Pl. 69.1« 18-19 jegyz.: Mária Terézia nem "kényszerült" az Urbárium kiadására, hanem azt gondos és tervszerű politikai akció keretében adta ki. 71»1« 27. jegyz,: Kossuth és Görgei beállítása nem elég szabatos./ A második részben, mely a kapitalizmus korát 1918-ig tárgyalja, már csak ajerehtősefeb iratok fényképét találjuk meg. A magyarnyelvüség miatt itt mér forditásokra sincs szükség. A 31 szemelvénnyel ezt a kort részletesebben tudja a kötet bemutatni, mint az előzőt. A történeti bevezetésben itt is jó lett volna a győri vonatkozásokat alaposabban kimunkálni. A szemelvények pontosan követik a kor változatos politikai életét. A társadalom fejlődése, a mezőgazdasági és ipari munkások harca elevenen bontakozik ki. A gazdasági élet azonban több helyet kaphatott volna. Jó lett volna néhá,ny, a műveltségi viszonyokat alaposabban bemutató szemelvény közlése is. A kötet kisebb hiányosságai eltörpülnek érdemei mellett. A történelemtanárok, különösen pedig a történelmi szakköröket vezetők nagy segítséget kapnak ezzel a kötettel, tanulóink számos iratmüfajjal közvetlenül ismerkedhetnek meg, miáltal szemléletük világosabb, történelemtudásuk pedig hitelesebb lesz. Altalánosságban a jövőt tekintve néhány tanulságot levonhatunk. Nagyon hasznos, ha a levéltárak nemcsak saját anyagukból közölnek, hanem más lelőhelyen található, de az ő területükre vonatkozó forrásokat is felhasználnak.