Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 725 A válogatásba a térképeket is be lehet vonni, minél több jól áttekinthető régi térképet, de jó lenne egy, a kérdéses teriiletet bemutató, mai térképvázlatot is közölni. Ne féljünk a középkortól, A középkori oklevelek közlése ugyan sok helyet foglal el, fordítást is kell adni, de tanulóinkat rendkivül érdekli, tehát igen alkalmas a történelmi érdeklődés felkeltésére. Nagyon hasznos a bibliográfiai apparátus is. Már a jegyzeteknél is lehet utalni az irodalomra, de a kötet végén okvetlenül közöljünk bibliográfiát. Végül gondoskodni kell a kötetek publicitásáról. Nemcsak azzal használunk, ha diákjaink kezébe adjuk a könyvet /itt a Tanácsok Oktatási Osztályai is segithetnek/, hanem azzal is, ha a nagyközönség kezébe is eljuttatjuk, így sikerül szájntalan félreértést eloszlatni, a levéltárak jelentőségét elismertetni, és ezáltal is elősegíthetjük történelmi forrásaink megbecsülését és megőrzését. Gyapay Gábor - öOo f Lengyel Alfréd; Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig /Arrabona, 1965,/ Ez a tanulmány tulajdonképpen befejező része annak a három részből álló munkának, amely a középkori Győr megye fejlődéstörténetét foglalja össze az újonnan feltárt levéltári dokumentáció alapján, Az önkormányzati jellegű Győr megye a XIII, század első felében lépett a várispánságból alakult királyi megye helyébe, amikor a várjobbágyok érdekeit is képviselő serviens réteg /a későbbi köznemesség/ a magánföldesurak hatalmaskodásaival szemben a regionális tömörülésben, a hatalom-gyakorlásban való részvétel bizonyos fokú autonóm megnyilvánulásában kereste a védekezés lehetőségeit, A nemesi megye élén álló ispán joghatósága, köz hatalmi jellege már a XIII* század második felében kétségtelenül megerősödött, a négy évre választott szolgabirák pedig Győr megye területén is tulajdonképpen első képviselői voltak az önigazgatás körét túllépő megyei autonómiának, • A megye igazgatási szerepe, testületi jellege azután az Anjouk korábban még inkább kidomborodott, hiszen a XIV. század derekától a kir. parancsok, rendeletek mind gyakrabban szólnak közvetlenül a comes helyettesének, az alispánnak és a szolgabiróknak* A nádori Ítélőszékek helyébe a megyei közgyűlések léptek, melyeknek székhelye Győr megyénél is gyakran változott. E közgyűléseken ugyan a nádor elnökölt, de a megye hivatalos hatósága mellett már a köznemesség is résztvett az ügyek inté-> zésében, a saját kebeléből választott esküdtülnökök közreműködésével,A fejlődés menetét persze nagyban gátolta az oligarchák hatalmának ál-