Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 723 A városkormányzás három fő ága, az igazgatás, biráskodás és rendészet, a középkorban még nem különült el egymástól olyan élesen, mint később. A tanács és a városbiró végezte mindhárom feladatot, s a háromféle munka a városvezetésben meglehetősen egybefonódott. A rendőrség ősi formája az volt, hogy a férfi lakosság felváltva őrködött, nappali és éjjeli őrséget tartott. A rend feletti őrködésben fontos szerepet játszottak városaink feudáliskori iparosszervezetei a céhek. Amikor az iparoslegény mesterré lett, kötelessége volt fegyverzetét is beszerezni, hogy veszély esetén részt vehessen a város védelmében és a város rendjének fenntartásában. A rendészeti feladatok megszaporodásával feudáliskori városaink egyre inkább megfelelően szervezett rendőrséget hoztak létre. A nagyobb városokban előbb került sor a szervezett rendőrség felállítására, mivel ezekben a rendészeti feladatok is nagyobbak voltak* A XVIII. sz» második felétől kezdve városaink többé-kevésbé már jól szervezett rendőrséggel rendelkeztek és népesebb városainkban a rendészeti feladatkör is tagolódott. Városaink rendőrsége akkor lett szervezetileg is önáJ.ló funkciót végző rendészeti szervvé, amikor a városi rendőrkapitányságot megszervezték. Sz.kir. városainknál ez általában egybeesett a sz.kir, városi rangra való emeléssel. Pécsett 1780-ban választották meg az első rendőrkapitányt. Szabadalmas mezővárosainkban a pusztitó nagy tűzvészek és a rendészeti feladatok megszaporodása tették sürgetővé a rendőrkapitányi állások megszervezését. Mohácson először 1841-ben választottak városi rendőrkapitányt . - oOo Lengyel Alfréd; Győr megye történetének Írásos emlékei 71001

,-1918./ /Győr, 1965./ A szerző a Győri Állami Levéltár anyagából indult ki, más anyagot elvszerüen nem használt fel. Célja kifejezetten a történelBmtanitás elősgitése, a tanárok szakmai támogatása, a tanulók tudományos érdeklődésének felkeltése, a haladó hagyományok fokozott tiszteletének felébresztése. A szerző célkitűzéseit a kötet valóban meg is tudja valósitani. A dokumentumokat két korszakra osztva közli. Az első korszak a feudális kor. Történeti bevezetéssel kezdi, ez azonban kissé részletesebb is lehetne, a hangsúlyt inkább Győr és a megye történetére helyezve, az általános történelemmel ugyanis a komolyan érdeklődő tanulók általában tisztában vannak. A szemelvényeknél először az irat fényképe jön, utána az irat eredeti nyelvű olvasatát, majd a lényeges részek magyar forditását köz-