Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Teke Zsuzsa: Az Ujfalussy család levéltára / 704–707. o.
- 704 Teke Zsuzsa: AZ UJFALUSSY CSALÁD LEVÉLTÁRA Az Ujfalussy család iratanyaga vásárlás utján 1961-62~ben került az Országos Levéltár tulajdonába* Ez az igen értékes anyag két részre tagolható? magára az Ujfalussy családim vonatkozó anyagra, a másik tekintélyesebb része pedig a beházasodott és rokon családok vagy más utón velük kapcsolatba került személyek iratait tartalmazza /pl« a Szalontai-Toldy, Kende, Vályi, Uray családokét, hogy osak a legfontosabbakat említsük/* Az iratok korhatára a XVI, sz. közepétől a XX, sz* negyvenes évéig terjed, de a zömében XVIII-XIX. századi anyag Csak csekély részben nyúlik vissza a korábbi századokba. Vonatkozik ez elsősorban az Ujfalussy család szorosabban vett irataira, melyek túlnyomó többségükben 1800 utániak* Mind társadalom-, mind gazdaságtörténetünk^ hoz sok értékes adattal szolgál ez az igen sokoldalú iratanyag. A megyei közélettől kezdve a jobbágyok gazdasági helyzetéig szinte két évszázad magyar történelméhez, kapunk igen hasznos adalékokat .Több tekintélyesebb köisépbirtokos nemes család tagjainak politikai magatartásáról, pályafutásáról ad képet a reformkortól kezdve csaknem napjainkig, illetve 1945-ig# Főként Szabolcs, Szatmár megye a szinhelye e családok közéleti szereplésének, kivéve azokat az eseteket, midőn országos tisztségeket /országgyűlési képviselő, felsőházi tag/ viseltek egyes tagjai* Így Ujfalussy Miklós, aki 184l/43-ban Középszolnok vármegye követe az erdélyi, majd 1843-ban Szatmár megye követe a pozsonyi országgyűlésen. Hagyatékában különös figyelmet érdemel levelezése ez időszakból, mely betekintést ad - bár elég töredékesen — Szatmár negye közgyűlése jobb és bal szárnyának az országgyűlésre küldendő követ megválasztásával kapcsolatos küzdelmeiről* Habár a család résztvett a 48/ 49-es szabadságharcban /Ujfalussy Lajos honvédtiszt volt/, az abszolutizmus idején a kormányzatot támogatja s az előbb emiitett Miklós Szörény vm* királyi biztosa, majd Szatmár vm, első alispánja lesz /1860-61/* Levelezése erre az időszakra is szolgáltat adatokat* A kiegyezés után tovább emelkedik a család a közéleti pályán,' Ujfalussy Sándor /I845-I895/ Szatmár megyei főispán, fia Xajos./I8781948/ 1941*-ben felsőházi tag. Egyébként ez utóbbi irathagyatéka tekinthető a legteljesebbnek az összes többi családtagoké között, melyből hiteles képet nyerünk egy, a fennálló rendszerhez minden megmozdulása** ban hü és aat támogató, annak ideológiáját képviselő földbirtokos köz-? és magánéletének jelentősebb mozzanatairól. Külön említésre méltók a • Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége társaság levelei az 1938-40-es évekből, melyek fényt vetnek e társaság céljaira, németellenes megnyilvánulásaira. Társadalomtörténetünk szempontjából a rokon családok közül az Uray család iratai tekinthetők elsősorban figyelemre méltóaknak, melyek