Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.

- §93 ­"4. A felosztás: a közös földterületek vagy azok egy részének a felosztása a résztulajdonosok között a közösség megszüntetésével, 5, A tagosítás /összesités, commassatio/: az egy birtokos tu­lajdonában levő, de a helység határában szétszórtan fekvő Mrtokdarab­kák összevonása egy vagy egynéhány tagba. A birtokrendezés során egy-egy helység határában a fenti fel­adatok közül többet vagy kevesebbet, egészében vagy részleteiben, idő­ben nem is mindig egyszerre oldottak meg, de az egyes részfeladatok meg­ismétlésére már nem volt lehetőség. Például 'Lentiszombathelyen 1833­ban regulatio történt, igy az úrbérrendezés - például a maradványföl­dek - kérdését 1859-ben már nem lehetett felvetni,, akkor már csak el­különítést lehetett végrehajtani, 1909-ig a tagosítás /összesités/ meg­ismétlésére még akkor sem volt lehetőség, ha a tagosításkor a fennálló nyomásos rendszer miatt a szántóföldeket több parcellában adták ki, és később a nyomásos rendszer megszűnt.. Ezért egy-egy helység birtokrende­zését egységes folyamatnak kell tekintenünk akkor is, ha az egyes bir­tokrendezési részfeladatokat nem egyldőben és nem ugyanazon eljárás során oldották meg. A birtokrendezési eljárással az ujabb történeti irodalmunk már részletesen foglalkozott, Soós Imre már ismertette a birtokrendezések során keletkezett iratféleségeket, és röviden áttekin­tette az ügyben illetékes biróságokat is, A területi levéltárakban a birtokrendezések iratait a cs, kir. úrbéri törvényszék fondjáiioz soroz­zuk keletkezési idejüktől és az illetékes bíróságoktól függetlenül, A provenientia elvének átlépése célszerűségi okokból indokolt, a birtok­rendezési iratokat az utoljára illetékes törvényszékek községenként csomózták és kezelték, A birtokrendezési folyamat egysége akkor is megengedhetetlenné teszi az egyes részek szétszakítását r ha több per folyt le« Kétségtelen, hogy a birtokrendezések legfontosabb időszaka országszerte a cs, kir. úrbéri törvényszékek működési idejére esett, és igy indokolt, hogy irataikat ezen fond iratai közé soroljuk, Kérdé­ses viszont, hogy vajon helyes-e az állagok elnevezése: "úrbéri perek", "úrbéri térképek", "úrbéri földkönyvek és telekkönyvek". Nemcsak úrbér­rendezési és úrbéri elkülönítési iratok vannak itt, hanem például kisne­mesi falvak tagosit ási és felosztási iratai is, ahol urbériség nem is létezett. Helyesebb volna "birtokrendezési perek", "birtokrendezési tér­képek " és "birtokrendezési földkönyvek " elnevezést használni. Az 1908, évi XXXIX. te, megváltoztatta a tagosításokkal kapcso­latos eljárást, lehetővé tette az ujratagositást is, az ország mai te­rületén azonban csak kevés tagosit á.s történt e törvény alapján. A le­véltárunkban őrzött földkönyvek tanúsága szerint Zala megyében csak két tagosítás és tiz legelőfelosztás történt az uj tagositási törvény hatá.lyba lépése után, A legelőfelosztások nem szakithatók el a koráb­ban lezajlott birtokrendezési perektől, a gombosszegi tagositási per a gyakorlatban már több évtizede végrehajtott rendezés utólagos tövényesi­tését jelentette, Hagyárosböröndön pedig csak részleges tagositás tör­tént: a Böröndi hegyet és a Telekalja dűlőt tagositották. Bár ezeknek

Next

/
Thumbnails
Contents