Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.

- 694 már semmi közük az úrbéri törvényszékhez, csekély számuk miatt különválasztásuk mégis indokolatlan lenne. x Levéltárunkban a birtokrendezési perek anyaga hiányos. A nagykanizsai törvényszék iratai 1945-ben nagyrészt elpusztultak, igy a birtokrendezési perek iratainak legnagyobb részét a zalaegerszegi törvényszék iratai közül válogattuk ki. Térképek és földkönyvek más helyekről - elsősorban a községi anyagokból - is előkerültek, azokat is ezekben az állagokban helyeztük el# így Keszthely, Nagykanizsa és Letenye vidékéről csak kevés helység birtokrendezési anyaga van meg, azok is igen hiányosak, töredékesek* De Tapolca, Sümeg, Zalaegerszeg, Lenti vidékéről is hiányzik több község anyaga, itt azonban egyedileg kell megvizsgálni, hogy mi lehet a hiány oka. A birtokrendezési per egyik legfontosabb iratfajtája a térképek mellékleteit képező földkönyvek, telekkönyvek vagy birtokkönyvek. Ezek levéltárunkban külön állagot képeznek, 3,6 iratfm terjedelemmel• A könyveket a községek mai nevének szoros betűrendjében állitottuk fel, a községeken belül természetesen külön rakVa az egykori faluk és pusztáik könyveit. A mai községnevek használatát két tényező indokolta: egyrészt a térképek is ilyen módon nyertek már korábban elhelyezést, a térképcédulák felvétele is igy történt, másrészt csak igy lehetett kiküszöbölni a számtalan névváltoztatásból és a községegyesit érsekből származó bizonytalanságokat. Raktározási okokból a megfelelő község földkönyvei után nyert elhelyezést néhány olyan úrbéri /birtokrendezési/ térkép is, amelyet kötése miatt a göngyölt térképek közé nem lehetett betenni-. A birtokrendezési perek iratai felbecsülhetetlen értékkel birnak a helytörténeti kutatások számára. A kutatás azonban mégsem használta ki eléggé ezeket a lehetőségeket. Talán a levéltárosok maguk sem mindig hivták fel a helytörténeti, sokszor tájékozatlan kutatók figyelmét erre az értékes anyagra. A birtokrendezési perek iratai közül a birtokrendezési térképeket és földkönyveket is sokoldalúan lehet hasznosítani* Ezek általában a feudalizmus és a kapitalizmus határán rögzitették egy-egy helység birtok- és határviszonyait

# Lehetőséget adnak arra, hogy visszakövetkeztessünk belőlük a feudalizmus utolsó fél évszázadára, és előre következtessünk a kapitalizmus első fél évszázadára. A. birtokkönyveket sokoldalúan hasznosíthatjuk történeti-statisztikai szempontból, erre ujabb történeti irodalmunk már mutatott is fel példát. Hasznosíthatók településtörténeti szempontból, megvizsgálható a falun belüli rétegeknek a területi elhelyezkedése lakóhelyük szerint. Nagykutason például a belsőség egyik részén - a Gyöpön -" általában szegény kisnemesek, ettől nyugatra néhány szegény zsellér, a tulajdonképpeni "falu"-ban a gazdagabb volt telkes jobbágyok és kisnemesek vegyesen laktak. Megfigyeléseket végezhetünk a határhasználat mód-