Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.

- 692LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Simomífy Emil; A ZALA MEGYEI ÚRBÉRI FÖLDKÖNYVEK Az 1848, évi magyar polgári forradalom az ősiség és az úrbéri szolgáltatások eltörlésével megtette a legfontosabb lépést a polgári földtulajdon létrehozására, de ennek gyakorlati végrehajtása nem történhetett meg egyik napról a másikra, A feudális korban különböző kötöttségek korlátozták a föld tulajdonosának vagy tényleges birtokosának szabad rendelkezési jogát

f e kötöttségek jelentős részének az eltávolítása - ha nem is maradéktalanul - a birtokrendezések során történt m©g*"'A birtokrendezés fogalmán a birtokviszonyoknak a kapitalista termelés követelményeihez igazodó átalakítását és az ezzel kapcsolatos hatósági vagy birói eljárást értjük* Az egykorú szóhasználat azonban nem volt következetes, általában M

rendezés"-nek vagy "tagositás"-nak, nemesi közbirtokosságok esetében gyakran "tagosztály

M-nak nevezték a birtokrendezést. A birtokrendezések során az alábbi feladatok elvégzésére került sor: 1. Az úrbérrendezés /rendbeszedés, regulatio, rectiflcatio/: az úrbéri birtokállomány terjedelmének és helyének megállapítása, Ide számithatjuk - mert rendszerint egyidejűleg történt - az irtásföldek kérdésének rendezését is. 2, Az úrbéri elkülönítés /segregatio/: a földesúr /földesurak/ és jobbágyai között fennálló földközösségek - elsősorban a legelő és az erdő ** szétválasztása, 3. Az aranyositás: a közösségek, elsősorban a nemesi közbirto kosságok tulajdonosai közötti részesedési arány megáJ.lapitása.