Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
- 65 A háború az emberi társadalom életének félelmetes, torz jelensége, amely egyebek között a népek életének gazdasági alapját bontja meg, főképp azzal t hogy páratlan, bár nagyonis egyoldalú erőfeszítésre készteti* A történet folyamán a korunkhoz közelebb eső időben egyre inkább összpontosul ez a háborús erőfeszítés a technika fejlesztésére* Ahogy korábban is mondottam: a technikai haladás irama éppen a háborús Viszonyok körülményei között gyorsul fel a polgári társadalom önmagát kormányzó berendezéseinek működésében is észlelhető mér** tékben* Ezért mertem a technika és ügyintézés kapcsolatának jellemzésére felhasználni azokat a módokat, ahogyan Ausztria-Magyarország kormányzati berendezése reagált az első világháború eseményeire, hogy ezt a sajátos viszonyt /technika és ügyintézés kapcsolatát/ megfelelő formulába foghassam* Világosan szeretném leszögezni: nem törvényszerűség, csupán bizonyos ok-okozati összefüggések megállapítására törekedtem, amely, véleményem szerint, kiindulópontul szolgálhat későbbi, törvényszerűségek kutatását is célul tűző, történelmi segédtudományi és hivataltörténelmi kutatások számára*237* XVI Qsszpontositsuk figyelmünket most azokra az adatokra, amelyek a közös minisztertanács funkciójára, közelebbről is világháborús funkciójára vetnek világosságot, A fentebb sorra vett esetekből máris derül némi fény arra, hogy a Monarchia legfőbb kormányszervének világháborús működésében a háborús viszonyok hatásának nem egy tünete mu-* tatkozott* A dualista államberendezés kialakulásának ismertetése rendjén volt már arról szó, hogy a közös minisztertanács funkcióját sohasem szabályozták részletesen* A közös ügyekről 1867 után hozott törvények sem voltak képesek betölteni a hézagokat, amelyeket a kiegyezéskori alapszabályozás hagyott maga után* Ezek a törvények csupán néhány olyan, inkább gyakorlati jellegű részletkérdés, sőt, legtöbbször je^ lentéktelen politikai probléma megoldását öntötték formába, amely kérdéseket semmiképpen sem lehetett tovább nyitva tartani*238* Azt., hogy feladatkörének csupa negativummal definiált, szinte teljesen elmosódott határai között hogyan működött az Osztrák-Magyar Monarchia legfőbb kormányzati szerve, éppen a pontos törvényi szabályozások hiján, magának a működésnek megfigyeléséből leszűrhető adatok alapján lehet csak megközelítően megállapítani* Lónyay Menyhért "birodalmi" pénzügyminiszter 1871* augusztus 26-án arra kérte Beust gróf "birodalmi kancellárt", hogy bizonyos pénz.. •
