Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
- 66 ügyi kérdésben közte és a "birodalmi" hadügyminiszter között felmerült ellentét elsimitása érdekében hivjon össze közös miniszteri értekezletet* Nemcsak a kérdés fontossága, hanem a kivánt megegyezés elősegítése is indokolja a közös minisztertanács ülésezését#239* A frissen létesült, legfőbb kormányzati szerv funkciójának később általánossá váló változata, az egyes minisztériumok között felmerült, vitás kérdések elintézése jelentkezik máj? a kezdet-kezdetén Lónyay kívánságában* A közös minisztertanács funkciójának ezek a kontúrjai teljes élességükben rajzolódtak ki a világháború folyamán* A korábban már tárgyalt világháborús kérdéseken, ill* ügyeken kivül különösen világos fény vetődik a közös minisztertanács funkciójának sajátosságaira az alábbi ügykomplexusból: Tisza István miniszterelnök 1915« január 27-én kelt, 453/res*ME* számú átiratában kérte Burián István közös külügyminisztert, hogy a közeli jövőben hivjon össze közös miniszteri értekezletet, mert a "hadihitel terhére elszámolt kiadások, s általában a háborúval kapcsolatos, gazdasági kérdések tekintetében több oly nagyfontosságú kérdés merült fel. amelynek kormányok közötti megbeszélése és tisztába hozatala mutatkozik szükségesnek* A vita szakszerűségének biztositása végett Tisza azt javasolta, hogy a közös kormány tagjain kivül az ülésre még hivják meg a két miniszterelnököt, mindkét kormány pénzügy-, honvédelmi és kereskedelemügyi miniszterét* Burián Tisza kivánsága szerint járt el és összehivta a háborúban álló Monarchiának egyik legkritikusabb miniszteri értekezletét. 2 ^^-* A közös minisztertanácsnak éppen Tisza, ill. a magyar kormány által javasolt határozata a mozgósitási hitelek dolgában nagy visszatetszést keltett a legfőbb hadvezetőség körében* A hadseregfőparancsnokság 1915* február 18-i megkeresése alapján 2 42. Krobatin közös hadügyminiszter azon a cimen, hogy a közös miniszteri konferencia a mozgósitási hitelek terhére lényegében csak 3 hónapnyi időtartamra engedélyezett beruházásokat, kérte Buriánt: hivjon össze ujabb minisztertanácsot ennek, a Monarchia hadviselését megbénitó határozatnak visszavonása érdekében. Burián, mielőtt állást foglalt volna a kényes kérdésben, megkereste mindkét miniszterelnököt, hogy fejtsék ki a katonai körök kivánságát illető, elvi álláspontjukat* Stürgkh osztrák miniszterelnök, félig elháritó mozdulattal kijelentette, hogy a sérelmezett határozatot a magyar kormány sürgette* Meggyőződése azonban, hogy még a magyar kormánynak sem lehetett célja az eddigi, hadi természetű megrendelések már folyó végrehajtásának megakadályozása* Szivesen megy uj konferenciára is, de ugy véli, - s ez a megál*lapjtás jól világítja meg; a közös minisztertanácsok .jellegét ~, hogy az álláspontok elvi összehangolása konferencián kivül is megtörténhetik, mégpedig vagy a két kormánynak a hadügyi igazgatással való közvetlen jegyzékváltása, vagy pedig a külügyminiszter közvetitése utj.án* A közös miniszteri konferencia egyik főfunkciója a két kormány és a Monarchia más, fontos tényezői álláspontjának összehangolása volt* Tisza István március 1-én kelt válaszában azt mondja, hogy
